2010. szeptember. 30. 10:45 MTI Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 30. 10:28 Informatika

A világ folyóinak jelentős része veszélyben van

A világ folyóinak jelentős részét komoly veszély fenyegeti a hibás vízgazdálkodás és a környezetszennyezés következtében – intenek kutatók a Nature legfrissebb számában.

A nemzetközi kutatócsoport becslései szerint a világ lakosságának csaknem 80 százaléka – mintegy ötmilliárd ember – olyan területen él, ahol komoly veszélyek fenyegetik a vízbiztonságot.

Egy összefoglaló térkép szerint jelentős veszélynek van kitéve az Egyesült Államok jó része – többek között a Mississipi vízgyűjtő területe –, szinte egész Európa, India a Gangesz-medencével és Kelet-Kína a Jangcével. A legkevésbé fenyegetett folyók Szibéria, Kanada és Alaszka egyes részein, az Amazonas vízgyűjtő területén és Észak-Ausztráliában találhatók. Az Amazonas, a Kongó és a Nílus egyes szakaszai csak kis veszélynek vannak kitéve. A rangos brit tudományos lap eheti számának címlapját is az aggasztó témának szentelte.

A cikk szerint a gazdasági növekedés a világon sok helyen a vízbiztonság rovására ment, például rosszul elhelyezett gátak révén, vagy a műtrágya, a rovarirtó szerek és más vegyszerek okozta környezetszennyezés következtében; a jellemző forgatókönyv szerint a gazdag országok ezután költséges technológiákkal próbálják enyhíteni a problémát, az azt kiváltó folyamatokat azonban többnyire nem érintik.

A szerzők a folyók védelmének újragondolását sürgetik, különösen a még viszonylag kevéssé szennyezett fejlődő világbeli folyók esetében. Érvelésük szerint a veszélyek forrásánál kellene beavatkozni, ahelyett, hogy a tüneteket próbálják mérsékelni drága eszközökkel.

A kutatók állításuk szerint az elsők, akik részletesen megvizsgálták a folyók fenyegetettségének mindkét aspektusát: az ivóvízbiztonságot és a biodiverzitás kérdését. „Az emberi vízbiztonságot és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek általánosak” – hangsúlyozta Charles J. Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.

A szerzőknek nincsenek illúzióik a közeljövőt illetően: „Figyelembe véve azt a fokozódó irányzatot, amely a fajok kihalását, a népességnövekedést, a klímaváltozást, a vízhasználatot és a fejlesztési nyomást jellemzi, azt mondhatjuk, hogy az édesvízi rendszerek fenyegetettsége jócskán kinyúlik majd a jövőbe”.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.