A több mint egy évtizede megindult plázafejlesztések nyomán ijesztő gyorsasággal ürült ki a belváros, mivel sem a designban, sem a kereskedelmi kínálatban nem tudott lépést tartani az új trendekkel. “Nemrég lépett csak tinédzser korba az első magyarországi bevásárló- és szórakoztatóközpont, a Duna Pláza. A fővárosban és vidéken azóta közel egymillió négyzetméter bevásárlóközpont épült, azaz naponta átlagosan mintegy 250−300 négyzetméterrel bővül a kínálat. Az első időkben nagyon nehéz feladat volt az értékesítés, a Duna Pláza esetében például mai árfolyamon számolva alig 5 euróért lehetett bérbe adni a területeket. Amikor a Pólus Center röviddel ezután piacra lépett, az úttörő munka sikerét jelezte, hogy már lényegesen kevesebb energiaráfordítással fel lehetett tölteni bérlőkkel a bevásárlóközpontot.”− mondja Koroknai Szabolcs, a Colliers International kiskereskedelmi divíziójának vezető értékesítési tanácsadója. Koroknai szerint a három legsikeresebb példa eddig egyértelműen a Westend, a Mammut és az Árkád volt. A Mammut és a Westend példája rámutat egy magyar sajátosságra is, mely szerint a bevásárlás mellett igen nagy hangsúlyt kapott a szórakoztás is.

Új trendek a piacon
A budai Skála helyén épülő Újbuda City Center átépítésével elindult a negyedik generációs plázák korszaka is.

Buda Skala

Magyarországon 2007-es adatok szerint több mint 300 ezer négyzetméternyi bevásárlóközpont építése volt folyamatban. Ebből tavaly novemberben átadták a 64 ezer négyzetméteres budapesti Aréna Pláza. Jelenleg Nyíregyházán, Debrecenben és Szombathelyen is zajlanak a beruházások.

További új trend, hogy több autópláza-üzlet is megnyitotta, vagy a közeljövőben megnyitja kapuit. Az autópláza típusú értékesítési versenybe kíván bekapcsolódni az M3-as autópálya mellett épülő Európa Autópláza is. A “strip mall”-ok (Stop.Shop. vagy a Buy-Way típusú áruházak) piaca 2005-től kapott új lendületet, ugyanekkor kapott új erőre a “stand alone” márkák (pl.: IKEA) számára épülő big boxok piaca is.

Jönnek a vidéki városok
A hazai trendeket nézve a fővárosi beruházások korszaka után nagy lendülettel indultak el vidék irányába is a fejlesztők, és amint a 50−60 ezer lakosú városok piaca telítődik, a kínálat tovább mozdul a 20−30 ezres lélekszámú települések felé is. Míg jelenleg a klasszikus bevásárlóközpontok, továbbá a kereskedelmi parkok 60 százaléka található Budapesten, addig a 2007 végéig elkészült 220 ezer négyzetméter új területből mindössze egyetlen bevásárlóközpont készült Budapesten (64 ezer négyzetméter), míg a többi vidéken (156 ezer négyzetméter). A hőskor folytatásaként – elsősorban a Plaza Centers társaság – a vidéki megyeszékhelyeken is piacra vitte átlagosan 8−15 ezer négyzetméteres alapterületű bevásárlóközpontjait. Hat-hét év üzemelés után sajnos több esetben – például Szombathelyen – is kiderült, hogy alapvető gondok vannak a tervezéssel, a koncepcióval és üzemeltetéssel, amely a központok forgalmának és állagának visszaeséséhez vezetett. Eközben pozitív példák említhetők Pécsett és Győrben, valamint Kecskeméten.

Új színfontok Budapesten

A felmérések szerint sok brand vagy márkaüzlet eddig azért maradt távol hazánktól, mert nem volt lehetősége a márkanevéhez méltó nagyságú és színvonalú üzlet megnyitására − Hangsúlyozza Koroknai. A Váci utca, az Andrássy út, a Divatcsarnok, a Dorottya utcai Palazzo Dorottya fejlesztés, az Opera környéke, a Deák Ferenc utca újraéledése azt jelzi, hogy megújulnak a hagyományos sétáló- és bevásárlóutcák is. Három-négy éve érzékelhető trend, hogy a korábban plázákba “behúzódott” kereskedők is egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak Budapest belvárosa felé, amely reklámérték, üzletméret és forgalom szempontjából is ideálisabb helyszínt jelent egy “flag ship” üzlet megnyitására. Összességében tehát két párhuzamosan zajló folyamat játszódik le a piacon: láthatjuk a még mindig dinamikus plázafejlesztési programokat, és emellett érezhetően elindult a belváros újraélesztése is.