A lakásbérlők jelentős hányada felsőoktatási hallgató Budapesten. Az egyetemisták beérik 40–70 ezer forintos garzonnal, netán négyen-hatan összeköltöznek egy nagyobb, 2,5–3 szobás lakásba. Az ilyen szállásokhoz persze magasabb, havi 100 ezer forintos bérleti díj tartozik, rezsi nélkül. A 60–70 ezer forintos árkategória is igencsak kelendő, és minőségtől függően a 200–260 ezer forintos otthonok is jól kiadhatók - tudtuk meg Szilvágyi Józseftől, a CityCartel erzsébetvárosi irodájának vezetőjétől. A legnagyobb kereslet a kisebb méretű, ezáltal megfizethető lakások iránt van; ezeket leginkább a belvárosi egyetemek diákjai, valamint a környéken dolgozók veszik ki. Szintén jelentős, nem utolsó sorban pedig fizetőképes keresletet jelentenek a nagyobb cégek Budapesten lakást bérlő közép- és felsővezetői.

Sokat számít a felújítás © sxc.hu

A fővárosban még a lepusztultabb belvárosi lakásokra is van kereslet, ezek ára persze erősen behatárolt. Mindent bérbe lehet adni, a lényeg, hogy az ingatlan árazása megfeleljen a környezetének. A fölújított épület például nagyon sokat számít, ahogy a szép és csendes környezet is – magyarázza Szilvágyi József, majd fölhívja a figyelmet egy sajnálatos jelenségre: magyar viszonyok között még mindig gyakori, hogy a bérleti díjat a tulajdonos egyszerűen elteszi, és egy fillért sem forgat vissza az ingatlanba. A hosszú távú bérlőkkel többnyire még a lakás festését, felújítását, korszerűsítését is megfinanszíroztatják.

Luxusalbérlet: havi 750 ezerért

Van persze olyan ingatlan is, amelyet csak teljesen felújítva, tökéletes állapotban lehet jól kiadni: az ilyen 50 négyzetméteres, jó elhelyezkedésű belvárosi ingatlanok havi bérleti díja 500 eurónál kezdődik. Nem mennek ritkaságszámba a havi 2–3 ezer euróért (500–750 ezer forint), sőt, akár ennél is többért kivehető 100-150 négyzetméteres luxuslakások sem, amelyek árát nem véletlenül tüntetik föl euróban. Amint azt Szekrényesy Máriától, a Real Home Agency közvetítőjétől megtudtuk, álomotthonokat 90 százalékban külföldiek bérelnek. Ők mindenképpen nívós újépítésű, vagy kívül-belül teljesen felújított lakásokat keresnek. Az új lakások általában előnyt élveznek, mivel ezekhez garázs is tartozik.

A luxust meg is fizettetik © hvg.hu

Garázs vagy parkolóhely tehát mindenképpen kell, nélküle gyakorlatilag nem lehet kiadni az ilyen ingatlant. A klasszikus, belvárosi épületeknél is „kötelező” áthidalni ezt a problémát. A lift szintén kulcskérdés: ennek hiányában csak a második emeletig forgalomképesek a nívós otthonok. A régi házakban lévő bérlakások csakis akkor versenyképesek az újakkal, ha maga az épület kívülről is teljesen fel van újítva, és a lépcsőház, valamint a lift is tetszetős - magyarázza Szekrényesy Mária. A tehetős bérlők a lakásbelsőre is figyelnek: megkövetelik a legújabb divat szerinti felújítást, a teljes burkolat- és nyílászárócserét, a konyhában pedig a mosogatógépet. A bútorozottság kérdésében már megoszlanak az igények: kis lakást általában bútorozottan keresnek, nagyobbat pedig bútorozatlanul.

Luxuslakásokat általában hosszabb távra, minimum egy évre bérelnek, a lakók pedig leggyakrabban 1–2 évig maradnak. Nagykövetségek esetében már inkább a 3–4 éves bérleti idő mondható tipikusnak. A külföldiek mellett magyarok is megfordulnak luxusbérlakásokban: van olyan üzletember, akinek mindez az életstílusához tartozik, van, aki építkezés miatt költözik családjával egy időre ilyen ingatlanba, és akad olyan tehetős diák is, akinek szülei bérelnek ilyesmit egyetemi éveire  - bár ez utóbbiak ritkán lépik át a havi 200 ezer forintos határt.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség