Az ezredfordulón a bruttó hazai termék (GDP) fél százalékát kitevő állami lakáskiadás 71 milliárd forintra rúgott. A korábbi lakáshitelekkel kapcsolatos kiadások minimalizálódtak, így lehetőség teremtődött egy látványos lakásprogram elindítására.  Ebből a múlt év végére 1,1 százalékos GDP-arányos lakáskiadás lett, amely 239 milliárd forintot jelent. A megugrás 2003-ban következett be - közel megduplázódott a lakáscélú támogatás - amiből arra lehet következtetni, hogy az akkori kormány bőkezűen bánt a pénzzel. Valójában ekkor kezdődtek a megszorítások - áll Hegedűs József, publikálás előtt álló tanulmányában, amely a lakáspolitika és a lakáspiac összefüggésével foglalkozik.

A 2002-2005. között 100-ról 239 milliárd forintra nőtt lakástámogatás mögött zömében a korábban folyósított hitelek kamatainak támogatása áll. Míg 2001-ben a teljes kiadás 12 százalékát tették ki a hitel-támogatások, 2004-ben és 2005-ben már a 73 százalékát. Ha 2004-ben a kormány nem korlátozta volna az szja-kedvezményt, akkor ez az arány 80 százalék lett volna - hangsúlyozta Hegedűs József.

A 2001-ben hozott, majd 2002-ben tovább "liberalizált" lakásfinanszírozási rendelet készítői azzal kalkuláltak, hogy a kamatok hamarosan 2-3 százalékra esnek vissza, így az állami támogatás "eltűnik" a rendszerből. Valójában nem így történt, így viszont napjainkra sikerült előállítani a 90-es évek elejei helyzetet, miközben az állami lakáskiadások háromnegyedét a korábbi programok viszik el.