Valós problémát jelentenek a természeti vagy időjárási jelenségekről készült hamis, illetve manipulált felvételek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), amely néhány egyszerű fogást is ajánl a kamu képek leleplezéséhez.
A közösségi média felhasználói hajlamosak elferdíteni az igazságot, főleg az okostelefonok fokozatosan növekvő fotó- és videoszerkesztő alkalmazásainak térhódításával – írja az OMSZ a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentését idézve. A beszámoló szerint a hamis és manipulált képek valós problémát jelentenek, de szerencsére arra is vannak eszközök, hogy a nem valós tartalmakat kiszűrjék.
Egyre több ritka és érdekes jelenséget dokumentálnak az emberek a lakott területek környezetében és a katasztrófa sújtotta övezetekben, sajnos ezzel együtt szaporodnak a valótlan képek is.
Tavaly a Sandy hurrikán nagy vihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik legnépesebb partvidéke felé vette az irányt – idézte fel az OMSZ. Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket újra és újra eltávolították, de továbbra is felbukkannak még itt-ott.
Speciális eszközökkel megoldható lenne a probléma. Aditi Goupta és munkatársai az év elején megjelent tanulmányukban foglalták össze kutatásuk sikerét, miszerint a Sandy hurrikánról megjelent hamisítványok 97 százalékát azonosították automatikusan. Többek között megállapították, hogy a hamisítványok 86 százaléka a Twitterről és annak megosztásaiból érkezik.
Egy-egy befolyásos felhasználó a hamis kép terjesztésének kulcsává válhat. A tanulmány szerint az első 30 felhasználó bejegyzései között 90 százalékban találtak hamis fotókat a Sandyről. Goupta szerint a válság idején az emberek gyakran osztják meg egymás bejegyzéseit az aktuális témákról, attól függetlenül, hogy követik-e a forrást jelentő felhasználót, vagy sem.
Az AP hírügynökség is vezető szerepet tölt be a közösségi média ellenőrzési folyamataiban. Az eredetiség vizsgálata egy többlépcsős folyamat, amelynek több változatát is használják. Többek között összehasonlítják az eredeti forrásokat, és visszakövetik a közösségi média történetében is.
Az időjárási fotók esetében a gondos megfigyelők gyakran megtalálják az árulkodó jeleket. A vizsgálat gyorsan elvégezhető, ha nem is olyan részletességgel, mint ahogy azt az AP végzi, a semminél ez is több.
A legegyszerűbb dolgok közül érdemes figyelni többek között a napszakra (a Nap elhelyezkedésére, árnyékok helyzetére), az évszakra (a fák tele vannak virágokkal, sötétzöldek, már sárgulnak, vagy csupaszok), a földrajzi jellemzőkre (a háttérben a valóságnak megfelelő táj látható-e) vagy hogy a kép tükrözi-e az adott időpontra vonatkozó időjárást.
Azt is érdemes ellenőrizni, hogy vajon a felhasználó korábban is aktív volt-e, vagy közvetlenül a megosztás előtt csatlakozott. Néha elég megnézni az illető profilját, hogy összegyűjthessünk néhány információt.
A hitelesítési eljárás része az is, ha felismerjük, hogy az adott fotó egy régi kép, amely újra "forgalomba" került. Keresőprogrammal gyorsan ellenőriztethetjük a kép URL-jét, vagy direkt feltöltőjét. Ez a módszer azonban nem teljes értékű bizonyíték, amennyiben a képet nem alkalmazzák széles körben, vagy erősen módosított.
A legtöbb esetben a hamis képekkel járó következmények nem komolyak. A közösségi médián belül legtöbben véletlenül szembesülnek vele, egy kis extra erőfeszítéssel azonban könnyen csökkenteni lehet az előfordulásukat – tette hozzá az OMSZ.
