Nap mint nap nézők tömegei szenvednek unalmas prezentációktól, amelyek többet ártanak, mint használnak. Kaszás György prezentációs tréner és coach A prezentáció művészete című könyvében bemutatja a prezentációretorika eszközeit. Az alábbiakban ebből a kiadványból közlünk egy szerkesztett részletet.
„A világon nap mint nap számtalan szakma képviselője szenved a harmatgyenge, élvezhetetlen prezentációktól, amelyek nemhogy hatékonyak lennének, de többet ártanak, mint használnak.”
Garr Reynolds
Fájdalmas leírni, de a diplomás emberek serege nem tud nyilvánosság előtt hatásosan beszélni. Pedig a nyilvános beszéd kötelezettsége az üzleti életben elkerülhetetlen. Munkaprezentációk, workshopok, tréningek, vezetői értekezletek, cégrendezvények követik egymást, amelyeken meg kell nyilvánulni.
A magabiztos nyilvános beszéd készsége egyike a legkeresettebb és legritkább képességeknek. A cégek és egyéb szervezetek szüntelenül keresik a hatásosan eladni, előadni, prezentálni képes munkatársakat. Akik értik, hogyan lehet a hallgatóság figyelmét felkelteni, fenntartani, magukra és a mondandójukra irányítani, végig egy hullámhosszon maradni velük, és emléknyomokat hagyni maguk után.
Hogy mi a prezentáció?
Amikor megkérdezem ezt a prezentációtréningjeim hallgatóitól, ritkán jutnak túl a válaszok a „valaminek az elmondása valakiknek” szinten. Elhangzik még az üzleti cél és az előadás fogalma is. Külön. Pedig a kettőt összevonva a prezentáció nem előadás, hanem eladás. Kölcsönös adásvétel, ahol a prezentáló eladja a gondolatait, a hallgató pedig cserébe a figyelmével fizet. A prezentáció kölcsönviszony: az előadó ad, a hallgatóság értékel, vesz (vagy nem).
Állítólag Frank Zappa mondta a következőt: a művészet az, hogy a semmiből valamit teremtünk, és azt eladjuk. A prezentáció művészete ugyanez: a semmiből valamit csinálni a gondolatainkkal (a prezentáció anyagát), és eladni (hatásosan, eredményesen elmondani). A prezentáció tehát több szempontból is művészet. A gondolkodás, a kommunikáció, a meggyőzés művészete. És dizájn. A prezentáció a hétköznapok művészete. Kellene, hogy legyen.
Ám célszerűbb onnan közelítenünk, hogy a prezentáció: kommunikáció. A prezentáció célja a közlő és a befogadó közötti gondolati/érzelmi/tudati közösség létrehozása.
– Gondoljunk arra, hogy az emberek nagy százaléka szociális fóbiában szenved! A hallgatóságban is ülnek olyanok, akik számára a szemkontaktus valamiért kényelmetlen. Ez egy pillantás alatt megérezhető: ha rájuk nézünk, az ő szemeiket kerüljük el!
– Még a prezentáció megkezdése előtt válasszuk ki a hallgatók közül azt, akire nézve kezdjük a prezentációt! Sőt ugyanekkor mérjük fel azt is, melyek a legfontosabb pontjai a teremnek, a hallgatóságnak, amelyeket a szemkontaktus lehetséges területei közül a dominánsnak
tartunk!
– A hallgatóságnak beszéljünk, ne a diáknak, ne a falnak és ne is magunknak!
– A prezentálók zöme retteg a szemkontaktustól. Pedig nem attól kell félniük, hanem annak hiányától. Gyakoroljuk és tudatosan alkalmazzuk a szemkontaktust! Meglepő lesz látni, mennyire megkönnyíti a prezentációs munkát.
Mi történik a gyakorlatban?
Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartom, hogy amúgy igényes, intelligens emberek, akik nyitott sliccel vagy szakadt aljú szoknyában sosem lépnének nyilvánosság elé, minden további nélkül odaállnak fogyaszthatatlan prezentációjukkal szétmarcangolni a hallgatóság idegeit és a saját imázsukat.
És a rossz példa ragadós. A kezdők, gyakornokok, juniorok azt látják, hogy jól fizetett főnökeik mérhetetlenül gyenge prezentációs teljesítményekkel jutottak előre a ranglétrán. Így öröklődik és romlik menedzsergenerációról menedzsergenerációra az elfogadottnak tartott prezentálótudás.

Van egy javaslatom: ragaszkodjunk a számunkra fontos dolgokhoz! Tudás, felkészültség nélkül ne menjünk fel a pódiumra! Prezentáció esetén az „ahogy esik, úgy puffan” nemhogy nem megoldás, de cefetül fáj is. Előadónak és a hallgatónak egyaránt.
A prezentációretorika a gondolataink hatásos, meggyőző megfogalmazásának és előadásának tudománya, amely azt szolgálja, hogy előadásunk eredményeként a hallgatóságunk épp azt értse, érezze és tegye, amit mi, az előadók szeretnénk.
A prezentáció művészete című könyvem célja, hogy végigvezessen a prezentációretorika piros, kék és szürke előadói zónáin, hogy megismertesse a retorikai kellékeket (és használatukat), amelyek segítségével sokoldalú – akár hivatásos – előadóvá válhatunk. Emellett szeretném a prezentáció fogalmának általánosan elterjedt értelmezését az ad hoc jellegű, kötelező és félelemkeltő muszájmegszólalás szintjéről felemelni a tervezett, tudatos, hatásos előadás szintjére. A retorikai minőség magasságába.
Miképp használjuk a meggyőzés eszköztárát, fejlesszük a prezentációs tudásunkat, és készüljünk fel egy állásinterjúra? Várjuk Kaszás György előadásán a HVG Állásbörzén, április 9-én 15 órától! Részletek itt.
