A szexualitás a művészet hajnalától fogva szerepel témaként. Ám az, hogy az ókori emberek a művészeti alkotásokkal erotikus jeleneteket ábrázoltak, még nem jelenti, hogy az erotika képezte az e technikák fejlődése mögött álló hajtóerőt. Talán az első kommunikációs technológia, amelyről eleget tudunk ahhoz, hogy teszteljük rajta az elméletünket, Gutenberg nyomdája, és az elmélet bizony nem áll meg a lábán. Bár természetesen adtak ki csiklandós könyveket is, mint láttuk, az elsődleges piacot a vallási tematika jelentette.

Ha ugrunk egyet előre a 19. századba, a fotográfiában már hihetőbb jelöltet találunk. A párizsi úttörő stúdiók pezsgő forgalmat bonyolítottak az úgymond, hm, „művészeti tanulmányok” piacán, bár ezt az eufemizmust a hatóságok nem mindig vették be. Az ügyfelek hajlandók voltak eleget fizetni ahhoz, hogy finanszírozzák vele a technológia fejlődését. Egy ideig többe került megvásárolni egy erotikus képet, mint igénybe venni egy prostituált szolgáltatásait.

Mire bekövetkezett a művészi önkifejezés következő nagy technológiai áttörése – a mozgókép –, a „pornográfia” szó elnyerte modern jelentéstartalmát. A pornó azonban nyilvánvaló okokból nem igazán tekinthető hajtóerőnek a filmiparban. A filmkészítés drága mulatságnak számított, vagyis nagy közönség kellett hozzá, hogy megtérüljenek a költségek, ez pedig nyilvános vetítéseket jelentett. És bár sokan szívesen fizettek azért, hogy otthonuk magányában disznó képeket nézegethessenek, nyilvános filmszínházban már sokkal kevesebben voltak hajlandók megnézni egy ilyen filmet.

Az igazi áttörést a diszkréció terén a videólejátszó hozta el

A videólejátszókat először nehezen tudták eladni, mert drágák voltak, és két, egymással nem kompatibilis formátumban, VHS és Betamax rendszerben működtek. Ki kockáztatta volna, hogy jókora összeget fektessen egy olyan készülékbe, amelyik hamarosan talán elavulttá válik? Hát azok, akik felnőttfilmeket akartak nézni otthon. Az 1970-es évek második felében az eladott videókazetták több mint fele pornó volt. Ennek köszönhetően a technológia néhány éven belül megfizethetővé vált azok számára is, akik családi filmeket szerettek volna nézni; a piac bővült, a pornó részaránya pedig csökkent.

Ez nagyjából így történt a kábeltelevízióval, és igen, az internettel is. A régebbi motorosok talán emlékeznek még arra az időre, amikor úgy lehetett „felmenni a netre”, hogy valahogy kapcsolatot csiholtunk egy betárcsázós modemmel, majd a távolsági telefonhívás költségei miatt aggódva figyeltük, ahogy csigalassúsággal nyílik meg egy fájl, ami manapság egy szempillantás alatt letöltődik. Vajon mi motiválhatta az átlagembert, hogy kitartson?

Jól tippeltünk. A Usenet beszélgetőcsoportokról az 1990-es években készült egyik elemzés szerint hat megosztott képből öt pornográf jellegű volt. Néhány évvel később az internetes csetszobákkal kapcsolatos kutatás is a szexhez köthető tevékenység hasonló arányát állapította meg.

A pornóéhség fokozta a gyorsabb kapcsolat – jobb modemek és nagyobb sávszélesség – iránti igényt. De más területeken is serkentette az innovációt: az online pornószolgáltatók úttörő szerepet játszottak olyan webes technológiák fejlesztésében, mint a videófájl-tömörítés és a felhasználóbarát fizetési rendszerek, valamint az üzleti modellek terén is (gondoljunk csak a partnermarketing programokra). Ezeket az ötleteket később sokkal szélesebb körben alkalmazták, és ahogy az internet bővült, egyre kevésbé szólt a pornóról, és egyre inkább arról a bizonyos többi dologról.

A hozzáférés biztosítása nagy üzlet

HVG Könyvek

Az internet manapság alaposan megnehezíti a hivatásos pornósok életét. Ahogy nem könnyű eladni egy újság-előfizetést vagy egy videóklipet, amikor olyan sok minden hozzáférhető online, a pornót is nehéz pénzért árulni, ha a Pornhubhoz hasonló weboldalak ingyen osztogatják. Ennek az ingyenes pornónak a nagy része persze kalóz, de eléggé szélmalomharc azért küzdeni, hogy eltávolítsák az illegálisan feltöltött tartalmat.

Persze, van pénz magában a pornóban is. A legjobban azonban valószínűleg azzal lehet keresni, ha a pornóhoz való hozzáférést lehetővé tévő, illetve a pornó által lehetővé tett technológiákba fektetünk. A múltban ilyenek voltak a párizsi fényképstúdiók, a videólejátszókat vagy nagy sebességű modemeket gyártó cégek; ma pedig ezeket a Mindgeek algoritmusai jelentik, amelyek tartalmakat javasolnak, és a képernyő elé szögezik az ügyfeleket. De persze a szex szerepe a technológiai fejlődés serkentésében bizonyára nem ért még véget.

A fenti cikk Tim Harford A gazdaság rejtett logikája című könyvének szerkesztett részlete.

Mi történne, ha a Földön hirtelen leállna a GPS? Hogyan alakította eddig életünket a robotok térhódítása, és mire számíthatunk a jövőben? Tim Harford, az oknyomozó írásairól ismert közgazdász meglepő összefüggéseket tár elénk az életünket megváltoztató innovációkról. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.