Bizonyos tevékenységekről pontosan tudni, hogy nem visznek előre, nem is nagyon szórakoztatnak, de azért mégsem hagyunk fel velük – ezek az időrabló szokások. Első lépésként fogalmazd meg, mik az időrablók az életedben, majd kezdd el felváltani hasznos szokásokkal. Legyél tudatos abban, hogy mire fordítasz időt és energiát! Íme néhány jellemző időrabló szokás.

Közösségi média

hvgkonyvek.hu

Tökélyre fejlesztett algoritmusaikkal a szolgáltatók pontosan tudják, milyen tartalmakkal képesek a leghosszabb ideig megtartani a figyelmet. Legyél tisztában vele, mikor mész fel az Instagramra, Facebookra, Pinterestre stb. konkrét céllal, és mikor csak megszokásból.

Nézd meg a képernyőidőd, és hogy melyik alkalmazást meddig használtad egy nap. Ha úgy érzed, semmire se jut időd, légy őszinte magadhoz, és gondold végig, mennyit töltöttél ezeken a felületeken indokolatlanul. Szintén beszédes információ, hogy egy nap hányszor oldod fel a telefonod képernyőzárát.

Mióta utánanéztem a pontos számoknak, már tudatosan használom a telefonomat. Beállítottam, mennyi lehet a maximális képernyőidőm egy nap, és hogy egyes alkalmazásokon legfeljebb mennyi időt tölthetek. Ha pedig valami olyasmit csinálok, amihez nem kell a telefon, távolabb rakom, hogy ne vonja el a figyelmem.

Halogatás

Néha pontosan tudod, mit kellene csinálnod, de egyszerűen képtelen vagy rávenni magad. Úgy érzed, túl nagy falat, nem tudod, hogyan kezdj bele, nincs is kedved hozzá. Egy viszont biztos: bármennyit halogatod, nem úszod meg. Akkor pedig igazán megspórolhatnád magadnak ezt az időt, és csinálhatnál valami hasznosat.

Velem még nem fordult elő, hogy azt mondtam volna: jó, most nincs kedvem az adott feladathoz, úgyhogy inkább elmegyek edzeni vagy olvasok kicsit. Nem, helyette ültem a megnyitott e-mailjeim felett, céltalanul nyomkodtam a telefonomat, és közben borzasztóan nyomasztott, hogy nem haladok semmivel.

Az is halogatás, ha bizonyos tevékenységek közben túl hosszú szüneteket tartasz. Pihenni persze kell, de ha mondjuk a heti lakástakarításkor minden újabb lépés előtt leülsz megnézni egy YouTube-videót, sosem végzel. Ha mégis sikerül, akkor olyan érzésed lesz, mintha az egész napod ráment volna. Szóval felejtsd el a halogatást!

Az e-mailek folyamatos ellenőrzése

Szuper, hogy bárhol, bármikor foglalkozhatunk az e-mailjeinkkel, de a folyamatosan érkező értesítések, e-mailek állandó követése a leggyakoribb figyelemelterelő tényezők közé tartoznak.

Régebben, függetlenül attól, hogy épp mit csináltam, ha pittyent a telefonom vagy a laptopom, már rohantam megnézni, milyen üzenetem érkezett. Ezzel máris kizökkentem a korábbi gondolatmenetemből, és nehéz volt visszatalálni, főleg, mivel már az újonnan érkezett információkon járt az eszem. Pedig egy igazán fontos és sürgős eseményről, tennivalóról valószínűleg nem e-mailben fogunk értesülni.

Én mostanában blokkokban foglalkozom a leveleimmel. Először rögtön reggel. Azzal indítom a munkanapom, hogy válaszolok a beérkezett üzenetekre, megírom az újakat, hogy mindenki más is haladhasson a saját munkájával, majd bezárom a fiókot. Még az értesítéseket is kikapcsolom, és legközelebb csak a nap végén nézem meg újra. Ekkor tartok még egy e-mail-blokkot, és így azzal a tudattal zárhatom a napot, hogy senki nem vár a válaszomra, mindennel naprakész vagyok.

Ne feledkezzünk meg a hírlevelekről, spamekről se. Akárhogy is próbálok figyelni, hogy online vásárlásoknál, új regisztrációknál még véletlenül se iratkozzak fel a hírlevélre, így is rengeteget kapok. Amint érkezik egy, már görgetek is az aljára, hogy leiratkozhassak, és többször már nem tereli el a figyelmemet.

Találkozások, amiket nem vársz

Itt persze nem a kötelező körökre, munkakapcsolatokra, ügyintézésre gondolok, amiket nem lehet elkerülni, hanem azokra a megkopott barátságokra, amelyek már nem igazán okoznak örömet. Természetesen nem a hűség és a tartós emberi kapcsolatok ellen beszélek, de teljesen természetes, hogy két ember élete egy idő után más irányba halad. Elfogynak a közös témák, már más az érdeklődési kör, és a kötelező kérdések kimerítése után kifullad a beszélgetés.

A társas kapcsolatok, személyes találkozók sosem válhatnak kényszerű kötelességgé. Ha egyre gyakrabban érzed úgy, hogy egy kapcsolat inkább lemerít, mint feltölt, gondold végig újra, hogy kivel is szeretnél időt tölteni.

Egyszerre több dolgot csinálsz

Lehet ugyan főzés közben podcastot hallgatni, vagy sorozatnézés mellett bullet journalt rajzolni, de nem érdemes párhuzamosan több olyan tevékenységgel foglalkoznod, amelyek kitartó figyelmet igényelnek, mert egyikre sem tudsz igazán összpontosítani. Valószínűleg mindegyiket rosszabb hatékonysággal fogod elvégezni, és tovább is tart, miközben épp időt szerettél volna spórolni. Mivel kevésbé tudsz koncentrálni, fontos részletek maradhatnak ki.

Az információkat is nehezebb memorizálni, ami különösen hátrány például tanulásnál, vagy amikor egy megbeszélésre kell felkészülnöd. A figyelem megosztása közben egyre nagyobb a stressz, ami állandó feszültséget eredményez.

Nem csoportosítod a feladataidat

Gondold át előre, milyen elintéznivalóid vannak, és igyekezz csoportosítva elvégezni, hogy minél hatékonyabb lehess. Próbáld elkerülni, hogy több kört kelljen megtenned ugyanazon a környéken. Ha a héten be kell ugranod a tisztítóba, intézd el egyúttal a banki ügyeidet is, mivel közel vannak egymáshoz. Ha valamelyik napod lazább, és amúgy is autóval vagy, érdemes minél több dolognak a végére járni.

A csoportosításnál nemcsak a földrajzi elhelyezkedést célszerű alapul venni. Ha mondjuk megnyitod az online bankot, hogy befizess egy csekket, intézd el az összes átutalást! Célszerű online időpontot kérni a fogorvoshoz, vagy utánanézni a kisállat-felszerelési bolt nyitvatartásának, ahova el szeretnél menni. Átgondolt tervezéssel rengeteg időt spórolhatsz, és mivel egyszerre több mindent kipipálhatsz a feladatlistádon, többszörös sikerélményben lesz részed, ami kellően motiváló.

Csak a tökéletessel elégedsz meg

Távol álljon tőlem, hogy arra biztassalak, ne hozd ki magadból a maximumot. Ha valamibe belekezdek, szeretem én is a legjobban elvégezni. Gond akkor van, ha a realitásoktól elrugaszkodó célokat tűzünk ki magunk elé, és megakadunk a jelentéktelen apróságoknál, amelyek valószínűleg csak nekünk tűnnek fel.

Fontos ügyelni a minőségre, de nem szabad elmerülni olyan részletekben, amelyek az egész folyamatot nézve nem rendelkeznek jelentős hozzáadott értékkel. Ha túlzottan perfekcionista vagy, sosem leszel elégedett a munkáddal, és elveszik az életedből az a jóleső megkönnyebbülés, amit egy befejezett feladat jelent. Ha túlságosan a tökéletesre hajtasz, egy idő után agyonnyomnak az elvárások, és ez gyors kiégéshez vezethet.

Döntésképtelenség

Bizonyos helyzetekben alaposan meg kell fontolni a döntéseinket, mert hosszú távon kihatnak az életünkre, és akár másokéra is. Természetes, hogy ilyenkor több időt vesz igénybe egy-egy döntés meghozatala. Az viszont már probléma, ha hétköznapi dolgok esetében is nehezen tesszük le a voksunkat valami mellett, és egyszerű helyzetekben döntésképtelenséggel pazaroljuk az időnket.

Most őszintén, mi lehet a legrosszabb, ha nem a tökéletes döntést hozod meg az ilyen helyzetekben? Megnézel egy rossz filmet – és születik egy vicces közös sztori valamelyik barátoddal. Kipróbálsz egy olyan fogást az étlapról, amivel már régóta szemezel – és most végre biztosan tudod, hogy többször nem rendeled meg. Egyik sem a világ vége.

Amikor úgy érzed, hogy nem tudsz választani, szabj meg magadnak valamennyi időt, mondjuk néhány percet, aminek a leteltével muszáj döntést hoznod. Ha egy konkrét időkerethez kell tartanod magad, kevésbé leszel hajlamos a végtelenségig halogatni a választást.

A fenti cikk Viszkok Fruzsi Tedd rendbe az életed című könyvének szerkesztett részlete. A közkedvelt vlogger önfejlesztő és életvezetési könyvében megmutatja, hogyan tehetsz rendet az otthonodban és a gondolataidban egyaránt. A könyvet itt rendelheted meg kedvezménnyel.