A nézeteltérés természetes része az értekezleteknek. Ha egy megbeszélésen fel sem merül a véleménykülönbség lehetősége, akkor minek egyáltalán összeülni?
Konfliktusok általában a következők miatt alakulhatnak ki a megbeszéléseken:
- Döntések. Amikor nézeteltérés támad akörül, hogy a csapatnak mit kellene tennie. („Küldjünk-e még három értékesítőt a térségbe? Szerződjünk-e a Market Questtel?”)
- Stratégiai irányok. Amikor olyan stratégiai kérdésekben nem értenek egyet a csapattagok, amelyek meghatároznák, merre menjenek tovább. („Kiterjesszük-e a működésünket az ázsiai/ csendes-óceáni térségre? Fejlesztési partnerségre lépjünk-e a Hoffparkkal?”)
- Prioritások. Amikor az egyes kérdések, feladatok vagy egyéb projektelemek relatív fontossága körül alakul ki vita. Az ilyen konfliktusok mögött az a nem is olyan titkolt szándék húzódik meg, hogy a felek a saját érdekeik szerint befolyásolják az anyagi források szétosztását.(„Megbízzuk-e a két új csapattagot a marketingterv átdolgozásával? Átcsoportosítsuk-e a pénzeket az ABC területről az XYZ terület fejlesztésére?”)
- Megoldási javaslatok. Amikor a csapattagok azon vitatkoznak, milyen megoldást alkalmazzanak egy-egy probléma esetén. („Felhatalmazzuk-e a fejlesztési csapatot arra, hogy helyettünk hozzák meg a döntést? Elvessük-e a napirend többi pontját azért, hogy csak ezen a kérdésen dolgozzunk egész addig, amíg konszenzusra nem jutunk?”)
- Elvárások. Amikor abból adódnak a konfliktusok, hogy a tagoknak más-más elvárásaik vannak egymással szemben. Az ilyen jellegű összecsapások leggyakoribb oka, hogy tisztázatlanok a szerepek. („Ez nem a műszaki osztály feladata lenne?”) Bár adódhatnak viselkedésbeli vagy stílusbeli különbségekből is. („Miért vagy ilyen elégedetlen azzal, amit eddig elértünk?”)
Tippek résztvevőknek
- Ne feledjük: cél nem az, hogy mindenáron elfogadtassuk a csapattal az általunk javasolt megoldást, hanem hogy megtaláljuk a csapat szempontjából legjobb megoldást a konfliktus feloldására (a legjobb megoldás pedig az, ami támogatja a csapatot saját célja elérésében).
- Legyünk nyitottak a különböző megoldásokra és javaslatokra! Lehetnek még olyan adatok, amelyeket nem láttunk, olyan vélemények, amelyeket nem hallottunk, és olyan megoldások, amelyeket nem vettünk fontolóra.
- Alkalmazzuk az aktív figyelem módszerét! Néha az, amit konfliktusnak érzékelünk, igazából nem is konfliktus, hanem kommunikációs probléma. Ez esetben, ha megállunk, és megpróbáljuk a saját szavainkkal elmondani, hogy mit is javasol a másik, kiderülhet, hogy végül is egyetértünk vele. Ahol viszont valós a véleménykülönbség, ott a másik álláspontjának megértése lehet az első lépés a konfliktus feloldása felé.
- Tartózkodjunk a vagy-vagy típusú érvektől! Ritka, hogy kreatív eredmény szülessen egy olyan megbeszélésből, ahol kizárólag az „én” megoldásom erényeit vitatjuk meg, szemben a „te” megoldásoddal. Ilyen helyzetben próbáljunk olyan megoldást találni, amely hasznosít valamit mindkét fél ötleteiből, és ezt ötvözi más ötletekkel!
- Kerüljük a személyes támadásokat! Egy konfliktus esetén a vita tárgyát a különböző gondolatok, vélemények és adatok képezik. Ne arra menjen ki a játék, hogy megkérdőjelezzük a másik hitelességét!
- Fogadjuk el a konszenzust! Végső soron a konfliktus legeredményesebb feloldása egy olyan konszenzus lehet, amely eloszlatja - ha nem is az összes, de - néhány aggályunkat. Egy ilyen célt pedig támogatni kell!
A fenti cikk A tökéletes megbeszélés című könyv szerkesztett részlete.
Minden szervezet életében az egyik legmeghatározóbb élmény a megbeszélés. Sok múlik az előkészítésen, a levezetésen, a lezáráson és az utókövetésen. A tökéletes megbeszélés szerzői többéves tapasztalataik alapján a legjobb módszereket gyűjtötték össze. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.