HVG

A magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc nem vezetett eredményre, "Bulgária a mai napig képtelen bizonyítani, hogy bíróságai hatékonyan működnek", "Erősödik a kudarcérzés a tagállamok körében" - ilyen megállapításokat tartalmaz az Európai Bizottság (EB) lapzártánk után nyilvánosságra hozott, félévente esedékes soros jelentése a bulgáriai közigazgatás, bűnüldözés és igazságszolgáltatás helyzetéről. A szokatlanul kemény hangú - Bulgária mellett Romániát is elemző - értékelésnek a HVG birtokába került tervezete egyebek közt sürgeti Szófiát, "göngyölítse fel az érdekkonfliktusok hálóját és a nyilvánvaló kapcsolatokat a politikusok, az üzleti élet és a szervezett bűnözés között".

Bulgária ráadásul nem követte a tavalyi csatlakozás idején is megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat, így az alapvető problémák változatlanul fennállnak. "Az intézmények és az eljárások papíron jól néznek ki, de nem hoznak gyakorlati eredményeket" - mutat rá az EB, amely egyébként a következmények között Bulgáriával és Romániával kapcsolatban is először említi, hogy ha nem nyújtanak megfelelő teljesítményt, az a schengeni térséghez és az euróövezethez történő későbbi csatlakozásukra is kedvezőtlen hatással lehet.

Nem csupán szóbeli figyelmeztetést kapott ezúttal Szófia. Az uniós források szabálytalan kezelésére, felhasználásuk nem megfelelő ellenőrzésére hivatkozva az EB több mint 850 millió eurónyi előcsatlakozási támogatás folyósítását is felfüggesztette, ami azzal a veszéllyel jár, hogy Bulgária végleg elesik ezeknek az összegeknek egy részétől.

Lesújtó mérleget vont az EB a különböző uniós pénzügyi alapokat érintő bulgáriai szabálytalanságokról és hiányosságokról. A PHARE-program keretében Bulgáriában alig egy éve létrehozott négy végrehajtó ügynökségből a bizottság kettőnek a jogosítványát visszavonja, az általuk már folyósított támogatások jogosságát pedig kivizsgálja, és ha szükséges, kezdeményezi a visszatérítést. Mindez a jelentés tervezete szerint több mint 600 millió eurónyi, 2010 végéig igénybe vehető támogatás sorsát kérdőjelezi meg. Súlyosak a gondok a mezőgazdasági és vidékfejlesztési SAPARD-programmal is: a bolgár hatóságok egy 26 milliós, illetve egy 10 millió eurós visszaélés ügyében is nyomoznak, míg az EB nemrég hiányosságokat tárt fel az ellenőrzési mechanizmusokban, amelyek kijavításáig 105 millió euró kifizetése szünetel. A közlekedési és környezetvédelmi célú ISPA-programnál 144 millió euró közútfejlesztési forrást fagyasztott be Brüsszel.

Fokozott éberséget tanúsít az EB a 2007-2013-as pénzügyi ciklusban Bulgária által felhasználható alapoknál is - derül ki a jelentésből. Ezek a kifizetések épp csak elkezdődtek, de az EB-nek fenntartásai vannak az uniós halászati és szociális alapból származó pénzek kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatban is. A schengeni csatlakozást elősegíteni hivatott, összesen 161 millió euró felhasználása pedig azért aggályos, mert a szerződéskötésekért és a kifizetésekért ugyanaz az ügynökség felel, amelyet a PHARE-program miatt elmeszeltek. A testület az unió csalás elleni hivatalára (OLAF) hivatkozva arra is rámutat, hogy a bolgár hatóságok nem képesek az uniós alapok szabálytalan felhasználásával összefüggő ügyek hatékony feltárására, a különböző szervezetek között nincs kellő koordináció és együttműködés, miközben "erős a gyanú", hogy egy részük összefonódott a szervezett bűnözéssel.

Egy Szófiában kiszivárogtatott belső OLAF-jelentés például azt taglalja, miként jutottak SAPARD-projektek révén 26 millió eurós EU-támogatáshoz a kormányfőhöz közel álló és állítólag Georgi Parvanov bolgár elnök 2005-ös választási kampányát is bőkezűen szponzoráló két zavaros hátterű üzletember, Mario Nikolov és Ljudmil Sztojkov cégei. Ugyanennek az érdekcsoportnak a vállalatai 2004-ben és 2005-ben nagy mennyiségű nyúlhúst importáltak Kínából, amelyet átcsomagolás után hamis argentin állat-egészségügyi bizonyítványokkal reexportáltak a német, a francia és a spanyol piacra. Az ügyek kipattantak ugyan, de a bolgár hatóságok az OLAF szerint mindent megtettek, hogy eltussolják őket, illetve a bíróság a letartóztatott gyanúsítottakat tavaly év elején nevetséges óvadék ellenében sietve szabadlábra helyezte.

Szégyenteljes, de nem fenyeget közvetlen belpolitikai válsággal - vélik a HVG által megkérdezett szófiai politikai elemzők az uniós jelentés nyomán Bulgáriában egyre dagadó botrány kapcsán. Az ellenzék ugyanis bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a szocialista vezetésű hárompárti koalícióval szemben, illetve alkotmányos vádemelést szorgalmaz Georgi Parvanov államfő elmozdításáért - ezek azonban a szükséges többség híján eleve kudarcra vannak ítélve. Az államfő megbuktatása ráadásul az alkotmányos előírások miatt bonyolult és hosszadalmas folyamat. Megindításához kétharmados parlamenti többség kell, elmozdítása pedig csak akkor lehetséges, ha az alkotmánybíróság kimondja, hogy alkotmányellenes tevékenységet folytatott, vagy hazaárulást követett el. Mindennek ellenére a második elnöki mandátumát töltő, szocialista expártelnök Parvanov számolhat azzal - állította a HVG-nek Kiril Avramov, a szófiai Political Capital elemzője -, hogy lekerül a politikusi népszerűségi listák éléről.

A szocialisták ennél jóval többet veszíthetnek - hangsúlyozta a HVG-nek Jevgenyij Dajnov, a szófiai Társadalomkutató Intézet igazgatója, aki szerint a választók a kormányt eddig is korruptnak tartották, és ezt az EU-jelentés csak megerősítette. Így aligha van esélyük arra, hogy a jövő júniusi választásig behozzák lemaradásukat a Bojko Boriszov szófiai főpolgármester Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) elnevezésű, parlamenten kívüli pártjával szemben, amely toronymagasan a legnépszerűbb politikai erő.

A Bulgáriát érintő kritikus megjegyzések fényében a Romániáról készített jelentés már-már derűlátó. Az igazságszolgáltatási reformban és a korrupció elleni fellépésben az EB "lassú, de biztos haladásról", "szerény, de bátorító kezdetről" beszél. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a pártok nem kötelezték el magukat egyértelműen a magas szintekre elérő korrupció felszámolása mellett, a parlament beavatkozik a visszaélések feltárásába, a bíróságok pedig adósak az ítéletekkel és az elrettentő erejű büntetésekkel. Mindazonáltal összességében az EB szerint Románia jó irányban mozdult el.

Catalin Predoiu román igazságügyi miniszter rendkívül óvatosan fogalmazott a jelentéssel kapcsolatban, s mintha csak összebeszéltek volna, a kormánypártok és az ellenzékiek is éreztették: örülnek, hogy az EB nem Bukarestet, hanem Szófiát meszelte el. Predoiu hétfőn kijelentette, bár nem szeretné "előre kommentálni a szöveget", biztos benne, hogy az "objektív, realista és kiegyensúlyozott" lesz, s a 2008-ban elért haladás megmenti Romániát a szankcióktól. A több egykori minisztert - köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által a távközlési és informatikai tárca élére delegált Nagy Zsoltot - is érintő korrupciós perek elhalasztására, illetve a büntető eljárások törlésére, a nyomozások leállítására utalva pedig kijelentette, az ügyészeknek alaposabb vizsgálatot kell végezniük, a bíráknak pedig súlyosabb ítéleteket kell hozniuk.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL