Több mint 150 éve áll Obrezjében az alpesi küllemű Kalin fogadó. Látszólag rendíthetetlenül, söntéspulttal, ivóval, étteremmel, fő- és hátsó bejárattal, az emeleten kiadó szobákkal. Obrezje 1991 óta határátkelőhely Szlovénia és Horvátország között, a Ljubljana-Zágráb útvonalon. A határ átszeli a Kalint is, a választóvonal az épület padlóján, az ivó közepén húzódik végig. A fogadó főbejárata Szlovéniában van, a tulajdonos Ljubljanának fizeti az adót. Aki a hátsó ajtón közelíti meg a Kalint, horvát oldalról érkezik, így bármikor számíthat ellenőrzésre, vámvizsgálatra. A fogadós számos ügyfelet veszített a gyakori vegzálás miatt, csupán egyszer örült étterme furcsa kettősségének: amikor Szlovéniában rendeletet hoztak a vendéglői dohányzás tilalmáról. "A füstölők majd átvonulnak Horvátországba" - gondolta a vendéglős, de csalódnia kellett, a főbejárat ugyanis a vízválasztó, ha az ajtó szlovén területen található, a vendéglő egészére a szlovén szabályok érvényesek.

A 16 éve meghúzott államhatár 670 kilométer hosszú Horvátország és a december 21-étől a schengeni övezet tagjává váló Szlovénia között, a mindmáig sok helyütt nem egészen egyértelmű választóvonalon évente 55 millióan kelnek át. Szlovénia 300 millió eurót költött a minden korábbinál szigorúbban őrizendő külső EU-határ megerősítésére, határőreinek számát egyharmaddal növelte. Szoros az együttműködés a horvát fegyveres erőkkel, amit a HVG fotóriportere a hétvégén a saját bőrén tapasztalhatott. Az obrezjei fogadó tőszomszédságában álló Horvátország tábla fényképezése közben lefogták, és mivel állítólag túl közel ment a táblához, azaz a határhoz, csak kétórás fogva tartás és 240 eurós bírság kifizetése után távozhatott.

Szlovénia határozottan készül a nyitásra, szeptember elején külső közúti határain végrehajtott egy előírásos iratellenőrzést, amivel nyolcórás várakozást idézett elő egyes átkelőknél. A horvátok - köztük sok vendégmunkás - azonban a brüsszeli nemtetszés ellenére különleges irat-ellenőrzési elbánásban részesülnek majd az új rendszerben is, ahogy Magyarországra, úgy Szlovéniába is beutazhatnak személyi igazolvánnyal, valamint egy két évig érvényes engedéllyel.

A szlovén-horvát határok zavarossága állandó konfliktust okoz a két ország között. Szlovéniának mindössze 47 kilométernyi tengerpartja van, ezért foggal-körömmel harcol az adriai Pirannál lévő öbölért. A horvátok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően feleznék a vízterületet, amivel viszont Szlovénia egyáltalán nem jutna ki nemzetközi vizekre, s kútba esnének a koperi kikötő fejlesztésére költött milliárdok. Ljubljana a hagyományokra hivatkozva az öböl négyötödét követeli magának. A határviták - s vele a kisebb villongások, rendőrségi felvonulások, diplomáciai fenyegetőzések, sajtóháborúk - a Mura menti választóvonalakra is kiterjednek, már csak azért is, mert a folyó rendszeresen változtatja a medrét, s vele a felségterületeket.

A két ország vezetői 2001-ben megegyeztek ugyan a határokról, ám a paktumot a zágrábi parlament elutasította. A két kormányfő ezért a nyáron megállapodott, hogy a határvitát a hágai nemzetközi bíróság elé tárja, s a testület döntését elfogadja. A területvita lezárását Brüsszel is méltányolná, már csak azért is, mert Horvátország az EU további bővítésének első számú jelöltje. Mindenesetre a Kalin fogadóban minden marad a régiben, s a vendég továbbra is jobb, ha előre eldönti, hogy melyik ajtón akar távozni.

FÖLDVÁRI ZSUZSA