Bulgária és Románia csatlakozásának a véglegesítése teszi elsősorban emlékezetessé Finnország tavaly december 31-én véget ért féléves EU-elnökségét, a két ország január 1-jei belépésével befejeződött ugyanis az unió ötödik bővítési köre. Elvi megállapodás született a schengeni övezet kiterjesztésének időpontjáról is: 2007 végén - a repülőtereken 2008 márciusában - megszűnik a belső határellenőrzés a régi és az új tagállamok között.

Lezárult a határon átnyúló szolgáltatások piacát liberalizálni hivatott irányelv törvényhozási eljárása, akárcsak a vegyi anyagokkal kapcsolatban a fogyasztók jobb tájékoztatását, illetve az egészség- és környezetvédelmi célok elérését szolgáló, 2007. június 1-jétől fokozatosan hatályba lépő jogszabály (REACH) vitája.

Két másik nagy belső piaci dosszié is megnyílt a finn elnökség alatt. A levélpostai szolgáltatások 2009-re tervezett teljes liberalizálása, azaz az utolsó postai monopólium lebontása számos országban kellemetlen politikai és szociális következményekkel járhat. Kifejezetten népszerű viszont az uniós választópolgárok körében a mobiltelefonos roamingtarifák szabályozásának tervezete, amellyel a külföldi hívások költségeit akarják lényegesen olcsóbbá tenni, a remények szerint már a német elnökség idején. Kudarcba fulladt viszont a finnek kísérlete, hogy közös nevezőt találjanak a minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket előíró munkaidő-irányelv módosítása ügyében.

Nem sikerült előrelépni a török és az orosz ügyek kezelésében. Igaz, a régi tagállamok többségére jellemző bővítésellenes hangulatban már az is eredmény, hogy a nyolc, vámunióval összefüggő tárgyalási fejezet befagyasztása ellenére - amiről decemberben döntöttek az uniós külügyminiszterek - a török csatlakozási folyamat nem szakadt félbe. Az EU-Moszkva kapcsolatot a demokrácia és az emberi jogok oroszországi helyzete, valamint a Kreml energiapolitikája árnyékolta be. A novemberi EU-orosz csúcstalálkozón sem sikerült haladást elérni, ráadásul a varsói kormány - a lengyel hústermékekkel szembeni orosz importkorlátozásra hivatkozva - megvétózta az új, átfogó EU-orosz keretmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdését. December végén Matti Vanhanen finn kormányfő az EP előtt lényegében elismerte, hogy az oroszországi belső fejlemények aggodalomra adnak okot, és arra is figyelmeztetett: Moszkvával szemben energiakérdésekben egységes uniós fellépésre és a tagállamok nagyobb szolidaritására lenne szükség.