A belpolitikai bizonytalansággal indokolta a világ egyik vezető hitelminősítő intézete, az amerikai Standard & Poor's, hogy a napokban pozitívról stabilra minősítette le Lengyelország külföldi államadósságát. Pedig a közel fél éve tartó hatalmi huzavona közepette a gazdaság jól teljesít, és az euroszkeptikus, reformellenes, a külföldi tőkével szemben fenntartásokat megfogalmazó szélsőséges pártok kormányzati szerepvállalása ellenére a befektetői bizalom nem rendült meg. Ebben kiemelkedő szerepe van Kazimierz Marcinkiewicz kormányfőnek, az egyik legnépszerűbb politikusnak, és a liberális konzervatív párttól átigazolt Zyta Gilowska pénzügyminiszternek, akik nem győzik helyre tenni a pártpolitikusok részéről elhangzó populista szólamokat.

A varsói tőzsde indexe rekordokat döntöget, erős a zloty, a külföldi befektetők pedig hétről hétre újabb és újabb lengyelországi tervekkel állnak elő. Legutóbb áprilisban az amerikai Procter & Gamble és a svéd Electrolux jelentette be ottani termelőbázis létesítését, az amerikai Microsoft szoftvergyártó központ indítását határozta el, a brit Tesco pedig újabb 50 szupermarket nyitását tervezi az idén.

Meglepően jól alakultak a makrogazdasági adatok is. A 3,2 százalékos gazdasági növekedésével tavaly a tíz új uniós tagállam sereghajtójának számító lengyel gazdaság az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, az infláció pedig az EU-n belül hónapok óta a legalacsonyabb, márciusban 0,9 százalék volt. Az évek óta változatlan uniós rekordnak számító 18 százalékos munkanélküliség is lefelé mozdult: márciusban 44 ezerrel, 2,8 millióra csökkent az állástalanok száma. A vállalkozói és a fogyasztói optimizmus tíz év óta a legmagasabb, az export és a beruházások is nekilódultak. Persze gazdasági elemzők szkeptikusan megjegyzik, hogy ha a kormány nem lát neki sürgősen az évek óta halogatott reformoknak, nem folytatja a már egy ideje megrekedt privatizációt, és a költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések is elmaradnak, akkor a viszonylagos derű egy csapásra elillanhat.