Az elkülönülés kormánya
"Homokra épített vár" - így jellemezte a HVG-nek a knesszet által hétfőn jóváhagyott új izraeli kormányt Vadi...
"Homokra épített vár" - így jellemezte a HVG-nek a knesszet által hétfőn jóváhagyott új izraeli kormányt Vadi Abunasszar izraeli szakértő, a Konzultációk Nemzetközi Központjának igazgatója. A tel-avivi kutatóintézet feje szerint ugyanis a 2001-ben miniszterelnökké választott, fél éve kisebbségben kormányzó Ariel Saron harmadik kormánya aligha húzza ki a 2006-ban esedékes választásig. Már a kabinet parlamenti jóváhagyása is bizarr módon alakult. Saron 40 képviselővel rendelkező jobboldali Likud tömörülése, a Simon Peresz vezette, 21 mandátummal bíró Munkapárt és az 5 fős frakciójú ortodox Egyesült Tóra Judaizmus (UTJ) alkotta koalíció elvileg 66 vokssal rendelkezne a 120 tagú knesszetben, az új koalíció azonban csak 58:56 arányban kapott bizalmat. Ráadásul úgy, hogy a Likud 13 rebellis képviselője nemmel szavazott, viszont a Saront nem éppen kedvelő, ellenzéki baloldali Merec-Jahad frakció megszavazta az egyoldalú gázai kivonulást legfontosabb prioritásának tartó új koalíciót.
A Likud de facto szétszakadásaként értékelte a Haarec izraeli lap, hogy a párt - a gázai zsidó telepek felszámolását mereven elutasító - lázadói még csak nem is tartózkodtak, hanem nemmel szavaztak. Ráadásul az UTJ - vallási iskoláiknak szánt több mint kétszázmillió sékeles támogatásért cserébe - csak próbaidőre csatlakozott a koalícióhoz, hetekig rágcsálva, hogy ellentmond-e a Bibliának a tengerparti övezetből való kivonulás. A kormány akár már a következő hónapokban megbukhat, mivel legkésőbb márciusig el kell fogadni a 2005-ös költségvetést. Ha a rebellisek megint nemmel szavaznak, és a Merec-Jahad nem adja újra támogatását, a fáradhatatlanul taktikázó és eddig a túlélését mesterien biztosító Saron kormánya menthetetlenné válik. Az idő előtti választás azonban szinte minden párt számára zsákbamacska. A Likud aligha szerez ismét 40 mandátumot, ráadásul a jelöltlista összeállításában komoly befolyással bír a párt Sarontól még jobbra álló központi bizottsága. A baloldal az intifáda során szétzilálódott, és azt sem tudni, hogy a kormányból tavaly év végén távozott, Tomi Lapid vezette liberális és magát antiklerikálisnak nevező Sinuj mekkora támogatásra számíthat.
Ám - az izraeli sajtó tanúsága szerint - a kormányalakítási cikcakkoknál is komolyabb probléma, hogy a Gázai övezet több mint hétezer telepesének egy része jelezte, önszántából nem távozik. Rabbik, politikusok, sőt katonák is a telepek felszámolására vonatkozó esetleges parancs megtagadására, engedetlenségi mozgalomra szólítanak fel rendszeresen, a hadsereg kötelékéből a múlt héten éppen ezért többeket el is távolítottak. Egyesek máris testvérháborútól tartanak, és a feszült légkört jól jelzik a ciszjordániai utak mellett kiírt politikai üzenetek Saron ellen, aki nem is olyan rég a számarányuknál jóval nagyobb befolyással és érdekérvényesítő képességgel bíró telepesek kedvence volt.