Felbomlóban van a Csecsenfölddel szomszédos Dagesztánt lakó nemzetiségek közti egyensúly: az Oroszországhoz tartozó autonóm köztársaságban egyre erősebbé válik a magát avarnak nevező nemzeti közösség, amely a gazdasági hatalom mellé meg akarja szerezni a legnagyobb befolyást biztosító politikai tisztségeket is. Dagesztánban egyetlen nemzeti csoport sincs abszolút többségben, a hat legnagyobb etnikai közösség eddig együtt irányította az észak-kaukázusi területet. A válság néhány hete az avar többségű Haszavjurtban robbant ki, ahol a helyi polgármester, Szajgidpas Umahanov politikai gyilkosságok megszervezésével és korrupcióval vádolta meg Magomedal Magomedov dagesztáni elnököt, és bejelentette, ha a politikus nem mond le tisztségéről, szeptember 10-ére országos tiltakozást szervez.

A Magomedovot támogató államtanács azonnal leváltotta a szeparatizmussal és rágalmazással vádolt Umahanovot, valamint a polgármester mellett álló helyi rendőrség parancsnokait, ám Haszavjurtban tudomást sem vettek a központi döntésről, és naponta rendezett tüntetéseken követelik Magomedov távozását. A mintegy húsz kisebb és hat nagyobb nemzeti közösség lakta Dagesztán több részén ellentüntetéseket szerveztek Magomedov támogatására, és közben ismeretlen merénylők felrobbantottak egy katonákat szállító kisbuszt.

Helyi beszámolók szerint az etnikai és klánalapú szembenállás évszázadok óta sújtja Dagesztánt, ám a Szovjetunió idején visszaszorították a túlhatalomra törekvő csoportokat. Az egykori birodalom szétesése és a csecsen válság kirobbanása után viszont meggyengült a központi hatalom, és az avarok - a nemzetiséget alkotó néhány klán, illetve a klánokon keresztül az avarokhoz csapódott kisebb etnikai csoportok - helyi elemzők szerint elérkezettnek látják az időt befolyásuk növelésére. A válság elsősorban az avar-dargin viszonyt rontja meg, hiszen az utóbbi években a politikai hatalom elsősorban az utóbbi csoport kezében összpontosul. Dagesztánban egyébként a különféle nemzeti közösségek nem egy-egy tömbben laknak, így elképzelhetetlen lenne a terület etnikai alapú megosztása.

A dagesztáni válság esetleges elmélyülése komoly harcokba torkollhat, és azok átterjedhetnek a Dagesztánnal szomszédos területekre is. Orosz elemzők szerint a független Csecsenföldért harcoló csecsen erők érdekeltek a dagesztáni válság elmélyítésében: a bizonytalanság meggyengíti az orosz befolyást és megkönnyíti a csempészbandáknak a Csecsenföldre szánt fegyverek célba juttatását is. A szakadár csecsen csoportok az utóbbi években több merényletet is elkövettek a Dagesztánban állomásozó orosz erők ellen.