Eddig a helyi kisebbségi önkormányzatokat a települési önkormányzatokkal egy időben és egy helyen választották meg, és minden választásra jogosult polgár rájuk is leadhatta a szavazatát. Kisebbségi önkormányzati képviselőnek lenni nem nagy durranás, de voltak, akik számára a kevéske többletjövedelem és többletbefolyás is elegendő vonzerőnek bizonyult: a választási rendszer anomáliáit kihasználva helyenként kalandorok is ringbe szálltak. Így jöhettek létre a valóságos legitimitás nélküli, önjelölt tagokból álló pszeudoönkormányzatok. Ez persze csak az egyik és nem is a legsúlyosabb következménye volt annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok összetételéről lényegében a többségi voksok döntöttek. Hogy ez szélsőséges esetben milyen abszurd helyzeteket eredményezhet, jól mutatja az elhíresült jászladányi példa. Az ottani cigány kisebbségi önkormányzat, komolyan véve a maga érdekvédelmi szerepét, minden törvényes eszközt felhasználva próbálta megakadályozni a polgármester nagy álmának, a bevallottan a cigány gyerekek elkülönítését célzó alapítványi iskolának a létrehozását. A 2002-es választásokon aztán a polgármesternek sikerült megszabadulnia a kellemetlen ellenféltől: megszervezte, hogy többségi voksokkal olyan cigány kisebbségi önkormányzat alakuljon, amely egyetlen - kellően lojális - kivételtől eltekintve csupa nem cigányból áll, és bizonyosan nem fogja akadályozni az alapítványi iskola létrehozását.

Kérdés, hogy a választási rendszer módosítása a kiküszöbölheti-e ezeket az anomáliákat, és lehetővé teszi-e az önrendelkezés maradéktalan érvényesülését. A törvényjavaslatban még az szerepelt, hogy a kisebbségi választási névjegyzéket maguk a kisebbségek állítják össze, de az elfogadott jogszabály ezt a jogot már átruházta a választási irodákra. Így elvben továbbra sincs törvényi akadálya, hogy a jászladányi példa megismétlődjön. Mivel a kisebbségi választói névjegyzékbe minden választópolgár kérhette a felvételét, kellő elszánás és szervezettség esetén az sem jelenthet komoly visszatartó erőt, hogy a "kisebbségi voks" leadásához külön szavazóhelyiséget is meg kell látogatni.

A jászladányi példa azt is jól érzékelteti, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok társadalmi kontextusa alapvetően más, mint az összes többi kisebbségi önkormányzaté. A törvény a kisebbségi önkormányzatoknak a kisebbségi kulturális hagyományok, a kisebbségi nyelv ápolásában szán szerepet, az önrendelkezés érvényesülését ebben a tekintetben tartja szükségesnek és kívánatosnak, és ehhez ad jogosítványokat. Ez a szerepkör valószínűleg elégséges is valamennyi magyarországi nemzetiségi kisebbségnek, kivéve a romákat. Még senki sem hallott arról, hogy bármely nem roma kisebbségi önkormányzat foglalkoztatási programokat szervezett volna kifejezetten a kisebbséghez tartozóknak, hogy az állásfoglalását kérték volna szociális segélyezési ügyekben, vagy hogy tiltakozni kényszerült volna az általa képviselteket ért súlyos diszkrimináció miatt. Ilyesmivel kizárólag a roma kisebbségi önkormányzatok kénytelenek szembesülni. Ezeknek az elvárásoknak a teljesítéséhez azonban az önkormányzatiság magyarországi törvényi keretei a legelemibb feltételeket sem teremtik meg, miközben a társadalmi viszonyok teljesíthetetlen feladatok vállalására kényszerítik a roma kisebbségi önkormányzatokat. Vagyis az ő szemszögükből a kisebbségi önkormányzati rendszer szerves alkotóeleme a képmutatás.

A romákban merülhet fel a leginkább a félelem vagy az idegenkedés a választási névjegyzéktől, regisztrációtól. A legutóbbi népszámlálások alkalmával a roma kisebbséghez tartozóknak csak körülbelül a harmada vallotta magát cigánynak, és tanulságos az is, hogy a kulturális hagyományokhoz való kötődést még ennél is lényegesen kevesebben deklarálták. Ahhoz, hogy a helyi kisebbségi önkormányzati választást meg lehessen tartani, legalább harminc főnek kell szerepelnie a megfelelő kisebbségi választási névjegyzékben. Nagyon sok olyan kistelepülés van, ahol a romák aránya magas, és ezért a kisebbségi önkormányzat léte indokolt lenne, ugyanakkor a 2001-es népszámlálás alkalmával harmincnál kevesebben vallották magukat romának. A regisztrációval kapcsolatos félelmeket az a törvényi garancia sem fogja eloszlatni, hogy a névjegyzékeket a választások után meg kell semmisíteni. Ennélfogva biztosra vehető, hogy a 2006-os választásokat követően kevesebb cigány kisebbségi önkormányzat fog megalakulni, mint négy évvel ezelőtt.

HAVAS GÁBOR

(A szerző szociológus)