2004. május. 22. 00:00 Utolsó frissítés: 2004. december. 02. 16:42 Vélemények

A távmunkások érdekei

Párizsi világcégnél dolgozó rokonom meséli, munkája nagyobbik hányadát budakalászi házukban is elvégezhetné. Európai országokban működő beosztottait irányítja, többnyire telefonon és e-mailen. Tipikus távmunka, melynek szabályai szinte visszhang nélkül léptek életbe május 1-jén a munka törvénykönyvében (Mt.). A csend érthető, a távmunka hazai elterjedtsége az EU korábbi tagállamainak 13 százalékos átlagához képest csupán 1 százalék körüli. Az uniós tendenciára reagálva, az EU buzdítására a magyar szociális partnerek 2002-ben megállapodtak: a távmunka munkaviszonynak számít, ha az egyébként munkahelyen is folytatható tevékenység. A nem csak Magyarországon zavaros viszonyok közepette intő jel: a munkaszerződést nem minősítik vállalkozássá, ha "mezítláb a parkban" egy laptopon ugyanazt a munkát végzik, mint korábban a vállalati irodában.

Az Mt.-módosítást körülvevő csend vihar előtti, az időváltozás prognosztizálható. A globalizáció már Magyarországon is hat a munkakultúrára, a második ipari forradalomnak nevezett folyamatban megjelenő technológiai változások új szervezési módszerekre ösztökélnek. Az USA-ból elterjedt távmunka a minden körülményt a hatékonyság alá rendelő tendencia része, ennek megfelelően kezelik az embert is mint erőforrást. Csökkennek a költségek, megtakaríthatók az irodabérletek, nem kell fizetni az utazásért, az alkalmazottak nem a cég számlájára csevegnek szeretteikkel. S a megtakarításon túli haszon: a távmunka barátságos közege növeli a teljesítőképességet! A folyamat humánus arca, hogy teljes esélyt adhat a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációjához. A távolság legyőzhető, a lemaradt gazdasági térségek lakói is munkához juthatnak. Hátrányos helyzetű társainkra viszont még nagy utazás vár ahhoz, hogy átlépjék az információs társadalom többnyire diplomát követelő határát.

A távmunka előnyeiben rejlenek a veszélyei is. A napos oldal: a munkaszervezés szabadsága, a csökkenő stressz, az emberibb környezet. Az árnyék: a munkaidő kontrollálhatatlansága, a munkafüggőség veszélye, az izoláció. Az emberi kapcsolatok mellett a munkaügyiek is leépülhetnek, a Földet egyetlen virtuális telephellyé egyesítő telework részben felszámolja a hagyományos nagyvállalatot mint az üzemi tanácsok és szakszervezetek klasszikus működési terepét. A jogi garanciák mellett a jogon kívüli leleményességre is szükség lesz a távmunkásosztály érdekeinek képviseletéhez. Belátható időn belül átértékelődhet a nemzeti vagy uniós munkaerőpiacok jogi védelmének eszközrendszere is, a virtuális határátlépéssel megvalósuló munkavállalással szemben a hagyományos hatósági ellenőrzés esélyei igencsak csekélyek.

Rokonom meséli, hétfőn mindenki otthon dolgozhat. Akár pizsamában, a forgalmi dugók okozta stressztől mentesen. A világcég felmérése szerint így sokkal hatékonyabbak a hétfők. Egymásba csúszik a családi ház és a munkahely. A távolság legyőzhető! Ügyelni kellene, hogy távmunkásként az ember ne képernyő előtt görnyedő, programozott lénnyé váljon.

HORVÁTH ISTVÁN

(A szerző jogász)

Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?