HVG

Tavaly is futott százezernél több nézőt vonzó színházi produkció Pesten: a Rómeó és Júlia musicalváltozatára 2005-ben 125 ezren mentek be a Budapesti Operettszínházba. Az orosz emigráns családból származó Gerard Presgurvic darabját (Kerényi Miklós Gábor rendezésében) kereken százszor vették elő az elmúlt évben a Nagymező utcában - derül ki a nemrég utcára került 2005-ös Budapesti statisztikai évkönyvből. Ennél is többször, 114 alkalommal került színre a Madáchban Az Operaház fantomja, amire 2005-ben összesen 92 ezren váltottak jegyet. S ez már tulajdonképpen a leszálló ág, hiszen 2003-ban 105, 2004-ben pedig 129 ezer nézővel Andrew Lloyd Webber musicalje vitte el a pálmát itthon. A múlt év harmadik legnagyobb (kassza)sikerének megint csak egy operettszínházbeli produkció számított, A Szépség és a Szörnyeteg című musicalre 52 ezren voltak kíváncsiak. A prózai színművek közül az Eszenyi Enikő rendezte Tévedések vígjátékára mentek be a legtöbben (34 ezren) a Vígbe, míg a Kulka János erőteljes alakításáról nevezetes III. Richárdnak 18 ezer nézője volt a Nemzetiben. A kritikusok által ugyancsak elismeréssel fogadott Spiró György-darab, a Koccanás (rendező: Zsámbéki Gábor) a Katona József Színházban összesen tízezres, Molnár Ferenc Az üvegcipője (Mácsai Pál) az Örkény Színházban 5 ezres publikum előtt ment. Jó éve volt tavaly az Új Színházban Szép Ernő Vőlegényének (rendező: Rudolf Péter) és a Magyar Színházban Heltai Jenő A néma leventéjének (Berényi Gábor) is, melyekre 8 ezren, illetve 11 ezren vettek jegyet. A mai sikerdarabok közül a leghosszabb múltra Szirtes Tamás 1983-ban bemutatott Macskákja, s Marton László 1988-ban színre vitt A padlása tekinthet vissza, a két zenés műre még tavaly is 31, illetve 32 ezren voltak kíváncsiak. A sikerdarabok nézőszáma egy szűk évtized alatt másfélszeresére ugrott Pesten: 1998-ban 349 ezren ültek be a 21 listavezető darabra, tavaly viszont már 539 ezren.

HVG