Annak ellenére, hogy évek óta vita folyik a világörökségi címmel járó kötelezettségekről, sorban állnak a magyar jelentkezők a cím elnyeréséért. Az úgynevezett világörökségi várományosi listán szerepel például Lechner Ödön premodern építészete éppúgy, mint a római limes (határvonal) magyarországi szakasza vagy a magyarországi tájházhálózat. Utoljára, 2002-ben a tokaji borvidék nyerte el a címet, s nem tudni, hogy a magyarországi viták mennyire játszottak közre, de azóta két pályázat is sikertelenül futott: az ipolytarnóci ősmaradványok, illetve a komáromi erődrendszer közös magyar–szlovák előterjesztésként. Ez utóbbit azonban tavaly nyáron még a megméretés előtt, az utolsó pillanatban visszavonták az előterjesztők, mert esély sem látszott az elfogadására.

A legújabban a Balaton környékiek gyorsították fel azokat a munkálatokat, amelyekkel szeretnék elnyerni a világörökségi címet. A Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) keretében felújították a már 2003-ban elkezdett munkát, annak nyomán ugyanis már a várományosi listára került a Hévízi-tó–Tihanyi-félsziget–Tapolcai-medence vulkanikus hegyei projekt, amely mint kultúrtáj pályázná meg a címet. Időközben azonban több önkormányzat – köztük az egyik névadó, a tihanyi is – jelezte, hogy nem szeretne részt venni a kezdeményezésben. A BFT tavaly decemberben azonban létrehozott egy bizottságot, amely újra felkarolja az ügyet, s első körben a már kidolgozott terveket porolná le. Suchman Tamás, a BFT elnöke azt a megoldást is támogatná, hogy a Balaton egész környékét indítsák. Ennek egyelőre nem látni realitását, hiszen roppant sok önkormányzati érdek keresztezheti a tervet. A bizottság úgy tervezi, hogy a helyhatóságok véleményének kikérése után dönt, melyik változatot részesíti előnyben; ha az eredetinél maradnak, pályázatukat 2012-ben szeretnék benyújtani.