Budapesti illetőségű bíró, akit azonban még senki nem látott itthon a törvényszéki pulpituson. S aki, noha már a rendszerváltás óta ítélkezik, mégsem használja a "Köztársaság nevében!" formulát. Nevét hiába keresnénk a Magyar Közlönyben. Könnyen megeshet, hogy még csak egy jogi szakvizsgája sincs. Szakmai körökben mégis a három legismertebb magyar bíró egyikének számít Európában.

A "fantomkép" valószínűleg egyetlen, még aktív korban lévő személyre illik Magyarországon. A HVG értesülése szerint ő lehet majd az államfő jelöltje a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki székére. A neve: Baka András. Az 55 éves jogász 17 éven át (1991-2007) volt az Európai Emberi Jogi Bíróság magyar tagja Strasbourgban. A kontinens alkotmánybíróságaként is emlegetett, jelenleg 46 tagú testületben senki nem szolgált egyfolytában olyan hosszú ideig az utóbbi évtizedekben, mint az ott már veteránnak számító Baka.

A köztársasági elnök korábbi megnyilvánulásai alapján voltaképpen nem igazán meglepő, hogy Sólyom László félig-meddig egy outsidert óhajtana a 2800 fős bírói kar élére állítani. Az államfő már 2005. november 29-én, a Markó utcában tett első hivatalos látogatása alkalmával nyíltan kritizálta a taláros testületet annak túlzott belterjessége miatt. "Nagyon kevés olyan esettel találkozom - mondta az állami ítészek kinevezésére a pecsétet ráütő elnök -, amikor gyakorlott, 40-50 éves jogászok, akik például megfelelő ügyészi vagy ügyvédi múlttal rendelkeznek, be tudnak kerülni a bírók közé." A kasztosodás, a bezárkózás kifejezést az államfő nem használta, de mintha éppen erre célzott volna, amikor úgy nyilatkozott: "Káros lehet, ha a legtapasztaltabb jogászok előtt zárva marad a testület."

A bírói hierarchia csúcsán álló LB-n tett látogatás alkalmával Sólyom ráadásul egy régi rossz emlékét is felidézte. "Ebben a teremben legutóbb 1990-ben jártam, frissen megválasztott alkotmánybíróként. Soha nem felejtem el azt a jeges utálatot, ami a Legfelsőbb Bíróság részéről fogadott. Hihetetlen gyanakvás és ellenállás volt az Alkotmánybírósággal szemben."

Egy, az LB-n tett újabb Sólyom-vizit pedig mintha már kifejezetten az egykori akadémiai kutató, az európai közösségi jogban jártas Baka jelölését kívánta volna előkészíteni. A régi csúcsbíróság, a Kúria megalakulásának 125. évfordulóján tartott tavaly novemberi megemlékezésen az államfő a nagy elődök óriási tekintélyéről s döntéseiknek "időnként rendkívüli magasságokba emelkedő színvonaláról" beszélt az utódok előtt. Sólyom ezzel összefüggésben "mentális változtatást" sürgetett a bírói karban, mondván, megváltozott "a bírói jogalkalmazás horizontja: a magyar törvényen túl a bírónak folytonosan az alkotmányra és a közösségi jogra is tekinteni kell. Ez olvasottságot, kreativitást és intellektuális bátorságot követel."

Baka jelölése adott esetben kiválthat majd persze némi vitát. 1997 óta törvényszéki vezetővé ugyanis csak kinevezett bírót lehet megtenni Magyarországon. Korábban ilyen előírás egy ideig nem volt, ezért választhatta meg a parlament 1990-ben, majd 1996-ban is a hazai igazságszolgáltatás másik hivatásrendje, az ügyészi kar élére Györgyi Kálmán egyetemi oktatót. A mostani jelölt helyzete kétségkívül sajátos: Baka soha nem tartozott a hazai bírói kar tagjai közé, az Európa Tanács parlamentje ugyanakkor egymás után három alkalommal (1991, 1997, 2003) is megválasztotta a strasbourgi törvényszék tagjává. Nyilván nem lesz könnyű adott esetben kétségbe vonni mindezek után egy olyan személy kompetenciáját és bírói státusát, akinek aláírása a 46 állam által elismert strasbourgi törvényszék határozatainak alján szerepel.

A helyzetet még tovább bonyolíthatja viszont, hogy Baka mandátuma a közelmúltban lejárt, ma már Sajó Andrásnak hívják Strasbourgban a magyar ítészt. Az új hazai főbíró személye körüli vita egyébként szinte intézményesen be van kódolva a jelölési procedúrába. A potenciális LB-elnök alkalmasságáról ugyanis a parlamenti voksolás előtt annak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak kell majd véleményt mondania, amit a még hivatalban lévő, ám hamarosan távozni kényszerülő aktuális LB-elnök vezet.

Baka és Sólyom ismeretsége különben több évtizedre nyúlik vissza. Az 1970-es évek végén mindketten egyazon akadémiai kutatóhelyen, az Állam- és Jogtudományi Intézetben dolgoztak. Ugyanott volt munkatárs annak idején Tölgyessy Péter, Sárközy Tamás, Takács Albert és két korábbi alkotmánybíró, Szabó András és Harmathy Attila is. A rendszerváltás idején Baka egy új szakszervezeti csoportosulást vezetett Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TDSZ) néven, ami történetesen az ellenzéki Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) alternatívájaként alakult meg. Az első szabad választások után a TDSZ-elnök a parlament MDF-frakciójában bukkant fel, a pártba viszont nem lépett be. Innen került, alig egy év múlva a strasbourgi precedensbíróságra, ahol a Sólyom szívéhez is közel álló szakterület, a szólásszabadság szakértőjeként tartották számon. A lehetséges főbírójelölt, akitől nyilvánvalóan az európai jogi standardok hazai érvényesítését várná el az államfő, s akit kétharmados többséggel kellene majd megszavaznia az Országgyűlésnek, bizonyos apparátusvezetői gyakorlattal is rendelkezik: a kilencvenes években egy ideig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.

A 2002 nyarán minden idők egyik legfiatalabb LB-elnökének megválasztott (akkor 47 éves) Lomnici Zoltán mandátumának meghosszabbítását nemcsak az államfő nem támogatja, hanem az MSZP sem. A vezető kormánypártban diplomatikusan úgy fogalmaznak: megérett a helyzet a változtatásra. A Fidesz viszont nem zárkózna el attól, hogy újraválasszák a főbírót, akinek kifejezetten jó a személyes kapcsolata Áder Jánossal. A legnagyobb ellenzéki párt azonban késznek mutatkozik az egykori MDF-es Baka támogatására is. A veterán strasbourgi ítész LB-elnökké választását a szocialisták néhány jogász képviselője is szerencsés fordulatnak tartaná, frakcióálláspontról ez ügyben viszont még korai volna beszélni. Annyi viszont máris nyilvánvaló, hogy ez esetben valamiféle háttéregyeztetés elkezdődött a Sándor-palota és a parlament között.

BABUS ENDRE