HVG

Még egy jómódú fővárosi kerületben sem borítékolható egy jól teljesítő és éppen ezért gyerekekben is bővelkedő önkormányzati iskola megmaradása. A XI. kerületben a tavalyi utolsó ülésén döntött arról az MSZP-SZDSZ-MDF-többségű képviselő-testület, hogy meg kell vizsgálni a Farkasréti Általános Iskola alapítványi működtetésbe adásának lehetőségét. A felháborodott szülők mindent megtesznek azért - még részönkormányzat megalakítása is felvetődött -, hogy az ő megkerülésükkel ne dönthessenek az iskola ötven évre szóló bérbeadásáról.

Pedig ez már egy finomított javaslat. Az eredeti, Bács Márton (MSZP-SZDSZ) alpolgármester által jegyzett előterjesztés szerint ugyanis 2008. januári határidővel még arra hatalmazták volna fel a kerület polgármesterét, hogy az Alapítvány a Pasaréti Gimnázium létrehozására és működtetésére nevű szervezettel kezdje meg a tárgyalásokat az egyébként három tornateremmel és uszodával is rendelkező, 560 tanulós iskola idén szeptemberi átadásáról (HVG, 2007. december 22.). A három egyéni önkormányzati választókerületnyi környéken ez az egyetlen általános iskola, a sokáig titkolt terv így heves tiltakozást váltott ki a meglepett szülőkből és tanárokból, akik csupán a testületi ülés előtt öt nappal szereztek tudomást az önkormányzat "privatizációs" szándékáról. Az alapítvány fenntartóváltási javaslata október 10-ei keltezésű, mégsem szerepelt a decemberi oktatási bizottság meghívóján, csak az ülés előtti napon került a tárgyalandó kérdések közé. A szülők hiányolták az alapítvány bemutatkozását, és keveslik a pasarétiek eredményeit is, sokallják viszont az ottani általánosban beszedett, tanévenkénti 700 ezer forintos tandíjat.

Az ajánlat üzletileg sem látszik túl előnyösnek a kerület számára. Az alapítvány a szeptembertől kezdődő ötvenéves bérletért cserébe összesen 890 millió forintot fizetne éves részletekben, három év türelmi idő után, s vállalná, hogy a következő négy évben 240 millió forintot fordít a 6700 négyzetméteres telken álló iskolaépület felújítására. A ma ott tanulókat tandíj nélkül átvennék, de az önkormányzattól ezért az első évben 160 millió, összesen 700 millió forintot kérnek, az új elsősöknek viszont 200 ezret kellene fizetniük, vagy (ingyen) járhatnak egy gazdagréti lakótelepi önkormányzati iskolába.

"17 éve írogatunk különböző önkormányzatoknak egy-egy iskolájuk átvételéről, ez minden ciklusban felmerül" - mondta a HVG-nek Réti László, a pasaréti alapítvány kuratóriumi ügyvivője. A farkasréti iskola környéki lakások négyzetméterára alapján Réti biztos abban, hogy szép számban élnek ott olyan szülők, akiknek nem okoz gondot a 200 ezer forintos tandíj kifizetése. A szülőknek egyébként most nagyságrendileg 150 ezer forintjába kerül a gyerekük "ingyenes" oktatása, egyebek között azért, mert még a WC papírt, a pótceruzát is nekik kell bevinniük - tette hozzá az ügyvivő. A szülők ugyanakkor 40 ezer forint körüli összeget mondanak.

Újbuda tavaly májusban fogadta el a kerület közoktatási intézkedési tervét, amelyben racionalizálás címén több intézmény gimnáziumi részének megszüntetéséről, általános iskolák összevonásáról, valamint a József Attila Gimnázium és a Montágh Imre Szakiskola, valamint a Weiner Leó Zeneiskola fővárosi átadásáról is döntöttek. A Farkasréti Általános Iskoláról ebben még szó sem esett. "Az ajánlat 2007 októberében érkezett, csak ez után kezdtünk el ezen gondolkodni" - magyarázta a HVG-nek Bács. Csak egy jól kihasznált iskolát lehet alapítványi működése adni, a közelben lévő, részint kihasználatlan gazdagréti lakótelepi iskolák nem vonzóak, pedig legalább olyan jó tanulmányi eredményeket produkálnak, mint a farkasréti - érvelt az alpolgármester. Azzal viszont kezdeni kell valamit - tette hozzá -, hogy a lakótelepi iskolákban minden negyedik hely üresen marad, még akkor is, ha az előrejelzések szerint a következő években valamelyest nő az újbudai gyerekek száma.

A csökkenő források és gyereklétszám miatt a rendszerváltás óta nem látott mértékű fenntartóváltási hullám érte el a fővárosi középiskolákat is. A fővárosi önkormányzattól öt (a IV., VI., XI., XV. és a XIX.) kerület kérte összesen 14 intézmény és csaknem 8 ezer tanuló átvételét. Zugló például az összes középiskolájától szabadulna. A váltás nem öröm az intézményeknek. "Az V. kerület jóvoltából jól ellátott, megbecsült iskola voltunk, most egy kis rész vagyunk egy nagy gépezetben" - mondta a HVG-nek Doba László, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatója. A 2006. július 1-jével fővárosi fenntartásúvá lett iskola vezetője szerint nehezíti az átvett gimnáziumok helyzetét, hogy a főváros szakoktatás-orientációjú, és a pénz zöme arra megy.

A kerületek kérésére amúgy nemigen mondhat nemet a főváros, mert a középfokú oktatás megszervezése a törvény alapján az ő feladata. Csak eddig nem egyedül kellett ellátnia, miután a rendszerváltás idején presztízsszempontok szerint a kerületek kiválogatták a nekik fontos középiskolákat. Sokáig nem is volt gond: a főváros honorálta a feladatátvállalást. A 2006-os forrásmegosztás azonban véget vetett ennek, azóta nem számít pluszpontnak, és így nem hoz többletpénzt sem a kerületeknek egy gimnázium fenntartása.

A főváros viszont nem akarná átvenni tokkal-vonóval az iskolákat, hiszen vannak üresen álló iskolaépületei. A szétköltözés veszélye miatt gondolta meg magát tavaly például a terézvárosi önkormányzat, amely inkább továbbműködtette a Szinyei Merse Pál Gimnáziumot. A többiek számára is van azonban egy kompromisszumos javaslat. "Maradjanak a kerületeknél az iskolák, a főváros cserébe vállalja, hogy beszáll a budapesti gyerekek oktatásának finanszírozásába" - mondta a HVG-nek Germánné Vastag Györgyi (MSZP), a fővárosi közgyűlés oktatási bizottságának elnöke (a tanulók harmada vidéki). Horváth Csaba főpolgármester-helyettes alkuajánlatát már postázták, eddig egy kerület jelezte, hogy elfogadja ezt a megoldást.

PÁLMAI ERIKA