Egy illegális gépkocsiátírással kapcsolatos 3651 rendbeli okirat-hamisítási üggyel s egy 1648 rendbeli, tiltott pornográf felvételekkel való visszaélés-sorozattal is magyarázható, hogy a megyei jogú városok között tavaly toronymagasan Dunaújvárosban regisztrálták a legtöbb bűncselekményt - derült ki a HVG-nek nyilatkozó Fekete Zsolt városi kapitány szavaiból. Az iparvárosban a korábbi évi 2-3 ezer bűncselekménnyel szemben a múlt évben 7704 vált ismertté. A településen (10 ezer lakosra vetítve) 2006-ban négyszer annyi - 1516 - törvénysértést tártak fel, mint mondjuk a hasonló lélekszámú Sopronban.

Miskolcon ugyancsak a statisztikagyilkos széria-bűncselekményekkel hozzák összefüggésbe, hogy a város bűnügyi fertőzöttsége tavaly a legmagasabb volt a megyeszékhelyek között (10 ezer lakosra 748 bűncselekmény jutott).

Az egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika (ERÜBS) még 1963-ban kidolgozott rendszerét a hazai kriminalisták egy része évek óta élesen támadja. Kifogásolják például, hogy a nyomozati eljárások alapján összeállított adatsorok néhány százalékkal intézményesen "feltupírozzák" a hazai bűnügyek számát. Az ERÜBS ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a vádlottak 5-6 százalékát a bíróságok felmentik. Egyes szakértők megkérdőjelezik a rendőrségi-ügyészségi statisztikák aktualitását is. Tény, hogy a 2006. évi ERÜBS-mutatók például - minden látszat ellenére - csak részben tartalmazzák a tavaly elkövetett bűncselekményeket. Egy adott év statisztikájában ugyanis csak azok az ügyek szerepelnek, amelyek esetében január 1-je és december 31-e között befejezték a hatóságok a nyomozást (ha egy 2004-ben elkövetett gyilkosság rendőrségi vizsgálata például csak a múlt évben zárult le, akkor ez az ügy is a tavalyi kriminalisztikai leltárban szerepel). Elméletileg így az is előfordulhat - figyelmeztet a Magyar Közigazgatás című szaklap egyik tavalyelőtti számában Hanvay Csaba miskolci rendőrtiszt -, hogy egy évben egy meghatározott térségben egyetlenegy emberölést sem követtek el, a hivatalos statisztika mégis a gyilkosságok számának növekedését mutatja.

Déri Pál nyugdíjas rendőrtábornok a statisztikában szereplő adatok sematikus értékelésének veszélyeire próbálja egy ideje felhívni a figyelmet. Szerinte a bűnügyi helyzet értékelésekor azokra a bűncselekményekre kellene elsősorban hagyatkozni, amelyek többsége általában ismertté válik (például emberölések, gépkocsilopások, lakásbetörések). Az ilyen alacsony latenciájúnak nevezett bűnesetek számának növekedését a szakértő szerint kriminálpolitikai szempontból negatívnak, csökkenését viszont pozitív fejleménynek indokolt tekinteni. A magas latenciájú bűnügyek (például a vesztegetések) esetében viszont éppen ellenkezőleg indokolt eljárni, állítja Déri: a felderített ügyek számának emelkedését itt pozitív, csökkenését viszont negatív jelenségként kellene elkönyvelni.

A hivatalos bűnügyi statisztikát ért kritikák egy részének megalapozottságát már több kormányzat is elismerte. A Horn-kabinet például a nyomozó hatóságok statisztikai manipulációinak megakadályozására még 1998 márciusában úgy határozott, hogy a kriminálstatisztikai rendszer szakmai felügyeletét a Központi Statisztikai Hivatal fennhatósága alá vonja. Később a Medgyessy-kormány az ERÜBS, illetve a bíróságok által vezetett bűnügyi statisztika integrálását irányozta elő. A baloldali kabinetek azonban e területen a saját maguk által meghatározott feladatok túlnyomó részét sem voltak képesek végrehajtani.