 HVG |
Az emberek általában is túlságosan enyhének tartják a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát, de - a HVG megbízásából a hét végén készült 600 fős telefonos Medián-felmérés szerint - a Tasnádi Pétert házi őrizetbe helyező döntéssel különösen elégedetlenek.
Tasnádi Péter előzetes fogva tartásának megszüntetéséről és házi őrizetbe helyezéséről az emberek 88 százaléka hallott. Az ügy viszonylag mély nyomot hagyott a közvéleményben, ebben - a kimagasló médiavisszhang mellett - minden bizonnyal jelentős szerepe van annak, hogy a Fővárosi Bíróság döntése nem találkozott a többség igazságérzetével: az esetről tájékozottak háromnegyede (76 százalék) túlságosan enyhének tartja a verdiktet, s csupán 10 százalék ért egyet vele.
 HVG |
Az emberek többsége (52 százalék) egyébként a konkrét esettől függetlenül túlságosan enyhének érzi a büntetőbíróságok ítéleteit, és csupán 39 százalék elégedett velük. A Tasnádi ügyében hozott határozatnál azonban még ez utóbbiak többsége is szigorúbb elbírálást tartana igazságosnak. A Tasnádi ellen felhozott vádpontok közül a maffiavádak a legismertebbek. A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) utalt erre. Azok körében, akik szerint a most folyó eljárásban is érvényesek a maffiavádak, valamelyest többen (79 százalék) elégedetlenek a legutóbbi döntéssel, mint azokéban, akik ezt elválasztják a mostani ügyektől. Ez utóbbi csoportban is meghatározó a nagyobb szigort kívánók aránya (72 százalék), és ugyanez érvényes a pontosan tájékozottak körére (70 százalék) is. A "szabadító döntés" indokai közül a legtöbben az agysorvadást említették (miközben az valójában egy korábbi ügyben elrendelt perújításban szerepelt érvként). Úgy tűnik, ezt a közvélemény vagy kevéssé elfogadható indoknak tekinti, vagy kételkedik a valóságtartalmában. Erre enged következtetni legalábbis az, hogy az ezt említők közül többen tekintik túlságosan enyhének a határozatot, mint azok közül, akik nem tartják számon az agysorvadást.
 HVG |
A Tasnádi-határozatot azért is tekintik különösen enyhének az emberek, mert szinte mindenki gyanakszik arra, hogy a jogon kívüli tényezők is szerepet játszottak a bíróság döntésében. A jó gazdasági, illetve politikai kapcsolatokat általánosságban - spontán vagy rákérdezésre - csaknem mindenki említette. Elképzelhető, hogy emellett 42 százalék szerint a bíróság megvesztegetésének, 27 százalék szerint pedig Tasnádi zsidó származásának is szerepe volt az ügy elbírálásában. A válaszadók 88 százaléka valószínűsítette, hogy nem tisztán jogi alapokon nyugszik a bíróság döntése: ennyien utaltak a négy említett tényező közül legalább egynek a szerepére. Abban egyébként, hogy a bíróságok előtt teljes lenne a jogegyenlőség, a döntő többség (87 százalék) "alaphelyzetből" kételkedik, csupán minden tizedik válaszadó tartja úgy, hogy mindenkit azonos mércével mérnek az ítélkezés során.
A politikai kapcsolatok jelentőségére valamelyest többen gyanakszanak az ellenzék (72 százalék), mint a kormánypártok hívei (67 százalék) közül. Ezzel összefüggésben lényegesen többen vélik (36 százalék), hogy kizárólag a kormányoldalnak áll érdekében a Tasnádi-ügy enyhe elbírálása, mint amennyien (5 százalék) ellenzéki érdek-összefonódásra gyanakszanak, 26 százalék szerint pedig Tasnádi személye mindkét oldal számára különösen értékes.
BECK LÁSZLÓ
