"A kárhelyszíni bonyolult körülmények, hiányosságok önmagukban nem vezettek volna a sérülések és a halálesetek bekövetkezéséhez, azonban az elkövetett szabálytalanságok, a vezetés, irányítás hiányosságai, oksági láncolata és egymásra hatása egyértelműen negatív irányba befolyásolta a folyamatokat" - így összegezte az augusztusi műegyetemi lőtértűz vizsgálatának megállapításait Muhoray Árpád polgári védelmi vezérőrnagy.

Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKI) által elrendelt, az igazgatóság és a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság (FTP) szakembereiből álló bizottság által készített - a HVG birtokába került - jelentésből az is kiderül, hogy lejárt felülvizsgálati idejű légzőkészüléket használt az életét vesztett egyik tűzoltó. Az akcióban részt vevőknek a szakmai szabály szerint mentőkötelet kellett volna használniuk, de nem tették, s a jelentésből az is következik: megkerülhetetlen az egyetem felelőssége is. Az alagsori lőtér hő- és füstelvezetése nem volt megoldva, a menekülési útvonalakon éghető anyagokat tároltak.

Mindazonáltal a párhuzamos hatáskörű egyenruhások közötti, szokásosnak mondható határvillongás, sőt némi koalíciós viszálykodás is elképzelhető annak hátterében, hogy az MSZP-s vezetésű Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium irányítása alatt álló OKI a szabaddemokrata vezetésű fővárosi önkormányzathoz fordult: indítson fegyelmit a FTP parancsnoka, Bende Péter ellen. A közgyűlés erre először nem volt hajlandó, majd - miután a közigazgatási hivatal emlékeztette: ilyen esetben nincsen joga mérlegelni - múlt csütörtökön elrendelte a procedúrát.

A fegyelmi bizottságba egy tagot delegál majd az OKI, kettőt az önkormányzat - egyikük információink szerint éppenséggel annak a Danielisz Béla (MSZP) városrendészeti bizottsági elnöknek a helyettese lesz, aki eddig a leghatározottabban kiállt a fővárosi tűzoltóparancsnok mellett. A fegyelmi bizottság február közepén fejezi be a munkát. Időközben lezárult a rendőrségi vizsgálat is, amely nem tárt fel olyan szabálytalanságot, ami miatt büntetőeljárás volna indokolt.

"Nem vagyunk szabálymániások, valamennyien voltunk bevetésen. Az előírások keretet szabnak, az élet és az ésszerűség felülírhatja azokat. De ha baj van, a szabályszegésnek lesz felelőse" - indokolták a HVG-nek nevük elhallgatását kérő OKI-s források, miért ragaszkodnak a fegyelmihez. Megállapításaik szerint ugyanis fejetlenség uralkodott a három tűzoltó halálát és hétnek a sérülését okozó katasztrófa elhárításakor. A tűzjelzés fogadásakor például a híradó-ügyeletes - holott ez kötelező - nem tisztázta a tűz pontos helyét, nagyságát, a helyiség jellegét, méretét, illetve hogy van-e élet- és robbanásveszély. Késve minősítették át elsőből második veszélyességi fokozatba a tűzesetet (végül a legmagasabb, ötös szintűre emelték a minősítést). A jelentés szerint egy időre meghibásodott a tűzoltóság belső kommunikációs rendszere is.

Koordinálatlan volt az oltás első vezetőjének - aki sérülés miatt még akció közben átadta az irányítást - parancsnoki munkája, így fordulhatott elő például, hogy fél óráig nem keresték egyik, utóbb életét vesztett kollégájukat, nem rendeltek el létszámellenőrzést, voltaképpen nem is tudták, kik vannak odalenn. Az első oltásvezető terhére rótta a bizottság, hogy a "biztonságos visszavonuláshoz nem volt elegendő az idő és a levegő". Ennek fő oka a pánikhelyzet, de közrejátszhatott az is, hogy a felderítők korábban nyitva hagytak egy, a lőtér előterébe vezető vasajtót, s így a füst tovább terjedt. Fejetlenségre utal, hogy a vizsgálat során kihallgatott kollégák elmondása szerint az egyik áldozat nem is hitt az útbaigazításoknak, másfelé indult, míg egy másik elhunyt tűzoltó a tömlők hurkai mentén tévedt el.

RÁDI ANTÓNIA