"Ha az ész rest, marad a vak gyűlölet, kollektív téboly, pusztítás és rombolás" - e szavakat Csepeli György, a Gönczöl Katalin kriminológus, az igazságügyi tárca büntetőpolitikai miniszteri biztosa vezette, a Miniszterelnöki Hivatal által a budapesti zavargások hátterének feltárására létrehozott bizottság tagja írta blogjába a köztévé székháza elleni támadás másnapján. Nem ő a testület egyetlen tagja, aki korábban elfogultan foglalt állást a történtekről és a szereplőkről. "Ez nem politikai puccs, ez randalírozás az utcán" - fogalmazott Ormos Mária történész a Klubrádióban.

Mégis e csapat kapta mindeddig a legszélesebb körű felhatalmazást a rendzavarások és rendfenntartó intézkedések elemzésére. A testület - amelynek hatvan munkanap áll a rendelkezésére a munkavégzéshez, s amely szabad kezet kapott az adatgyűjtéshez - tagjai még: Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész, Halmai Gábor alkotmányjogász, a Soros Alapítvány volt kuratóriumi elnöke, az Országos Választási Bizottság elnökhelyettese, Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt belügyi rendészeti helyettes államtitkár, Pataki Ferenc szociálpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Tóth Judit alkotmányjogász. Bökönyi István nyugalmazott büntetés-végrehajtási parancsnok összeférhetetlenségre hivatkozva nem vállalta a megbízást, így hétfőn Vörösmarti Mihály nyugalmazott dandártábornok, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke került a testületbe. Bár a bizottság névsorából arra lehet következtetni, hogy a tagok nem kifejezetten ellenségesek a regnáló hatalommal, informálisan többektől hallani, "nem voltak elájulva" az október 23-ai intézkedések szakszerűségétől, akadnak, akik sokallják például azt az időt, amíg a rendőrök farkasszemet néztek a tömeggel, s olyanok is, akik megütközéssel vették tudomásul, hogy egyes rendőrök szemmel láthatóan nem voltak urai az indulatuknak.

A hetente ülésező testület a tervek szerint elemzi majd a futballhuliganizmust is, s azt, miképpen fonódott össze a radikális szurkolói mag a politikával. A HVG értesülései szerint fontosnak tartják elemezni - s alkalmasint ez nem csupán a posztján megerősített Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, de Petrétei József rendészeti miniszter felelősségét is feszegetheti -, miképpen fordulhatott elő, hogy a rendőrség, nyakatekert és jogilag aggályos módon választási gyűlésnek minősítve a rendezvényt, nem lépett fel a Kossuth téri nonstop tüntetés ellen, s ez összefügg-e az események eszkalálódásával.