Eger ostroma
Heves az utolsó megye, ahol - a közgyűlési patthelyzet miatt - még fennáll a lehetőség a totális Fidesz-győzelem megakadályozására, de itt is narancsos közgyűlési elnökséget valószínűsítenek.
Szimbolikus jelentősége lehet annak, hogy a két megyében, ahol "csak" a képviselői helyek felét szerezték meg a jobboldal Fidesz mögött felsorakozott erői, ők adhatják-e a közgyűlés elnökét. Somogyban a múlt hét végén sikerült ilyen megállapodást tető alá hozni (lásd Gyenesei célkeresztben című írásunkat), így immár csak Hevesben maradt kérdés, ki vezesse a megyegyűlést.
Az október 15-ei egri alakuló ülés koreográfiája már önmagában is meglehetősen szokatlan volt. Az elnök és a többi vezető tisztségviselő személyéről született előzetes megállapodás hiányában a negyventagú testület fele, a jobboldali képviselők az első néhány perc után kivonultak - igaz, a nyolcadik, a megyei kórházat érintő napirendi pont tárgyalására visszamentek. Az ülést tehát úgy kellett berekeszteni, hogy a megyének nincs új vezetője, a legközelebbi, november 24-ére tervezett gyűlést a testület szocialista korelnöke vezeti majd.
"Nekem eszembe sem jutna Hegedűs hadnagyokat keresni" - szögezte le a HVG kérdésére Herman István, a jobboldali pártok közgyűlési elnökjelöltje az Egri csillagok regényre utalva: a patthelyzeten szocialista képviselő(k) megkörnyékezésével nem próbálnak változtatni. Ő főként morális-érzelmi kérdésnek tekinti, hogy ne maradjon szocialista elnöke a közgyűlésnek. "Ez a nép akarata! Ezt tükrözi az is, hogy jelöltjeinkre majdnem egy listás képviselői helyhez elegendő 940-nel több szavazatot adtak le, a megye 120 településéből 72-ben a jobboldal győzött. Ráadásul egy olyan szocialista politikus szeretne most a megye vezetője lenni, aki a parlamentben maga is a megyerendszer megszüntetésére szavazott" - sorolta érveit a mindmáig nyomdaipari cégét is vezető politikus. Herman egyébként korábban, a Dávid-Lezsák szakadás előtt az MDF-ben, később a Vállalkozók Pártjában politizált, ahol a hét végén vitatott körülmények között, de pártelnökké is választották. A közgyűlési elnökjelöltségért nem kellett versengenie a Fidesz megyei elnökével, Csáki Zsigmonddal, ő ugyanis elnyerte Heves város polgármesteri székét.
Az eddigi hevesi közgyűlési elnök, Sós Tamás legnyomósabb érve a hatalmi realitásokat tükrözi, a megye érdeke ugyanis szerinte az lenne, hogy kormánypárti politikus vezesse, aki jobb érdekérvényesítő pozícióban lenne, mint bármely ellenzéki. Hevesnek az utóbbi 16 évben éppen a legutolsó négy év jelentette legsikeresebb korszakát, amikor mintegy 54 milliárd forintnyi fejlesztési pénzhez jutottak - tette hozzá. Fontosnak tartja azt is, hogy a jobboldalt öt párt szövetsége képviseli, míg az MSZP egyedül, legerősebb pártként szerezte meg a mandátumok felét.
A szocialisták így egyedül maradtak a hatalmi játszmában, miután a megyében ciklusról ciklusra gyengülő, de például Fodor Gábor gyöngyösi hátországa miatt mindeddig aránylag erősnek számító SZDSZ eltűnt a helyi politikai palettáról. Talán ezért is próbáltak nagyvonalúnak érzett koalíciós ajánlatokat tenni, felvetve, hogy a közgyűlési elnöki posztért az ellenzék kaphatna egy erős alelnöki tisztet, amit kulcsfontosságú bizottsági elnökségek átengedésével is vonzóbbá tennének a jobboldal számára. A másik alternatíva: legyen rotációs elnökség, két év után váltsa egymást a két politikai erő, a sorrendet pedig a fideszes blokk döntheti el.
Ez az ötlet kezdetben alkalmas volt a jobboldal megosztására. Csáki hajlott volna az elfogadására, és a szimbolikus győzelem kifejezésére megfelelő is lenne, hiszen ily módon teljesen narancssárgává varázsolhatnák a megye-Magyarország politikai térképét. Herman azonban értelmetlennek tartaná újabb, bizonytalanságot szülő jogi konstrukciók kipróbálgatását, csak a jobboldali elnökséget tudja elfogadni.
A két álláspont különbségét valamelyest magyarázhatja a két rivális személyisége is. A most kompromisszumkeresőbbnek tűnő Sós Tamás a megyei sakkszövetség elnökeként, a KISZ egykori megyei első titkáraként tapasztalatot szerzett taktikus, míg Herman keménységét sikeres vállalkozói hátterével is magyarázza, mondván, neki nem megélhetés a politika. Más kérdés, hogy a helyi elitek mindkét oldalon hamar megunhatják azt a patthelyzetet, ami nem teszi lehetővé a bizottsági tisztségek és az azokkal együtt járó tiszteletdíjak, hatalmi pozíciók kiosztását. E tekintetben a szocialisták előnye, hogy első vonalbeli politikusaik a tavaszi választáson megszerezték a hevesi parlamenti mandátumok többségét. Herman választókerületében, Füzesabonyban is elbukták a fideszesek a parlamenti választást, a helyhatóságin viszont, az MDF-et és a MIÉP-et is felsorakoztatva, teljes jobboldali összefogással a polgármesteri széken túl 11 helyi képviselői helyet nyertek el a lehetséges 13-ból.
FAHIDI GERGELY