HVG

Több mint 100 millió forint közpénz jár még nekünk - véli a KDNP vezérkara. A kereszténydemokraták idén júniusban bejegyzett Barankovics István Alapítványa ezért tovább küzd, hogy a másik négy parlamenti párt alapítványához hasonlóan kapjon támogatást az állami büdzséből. Az első menetet elvesztették, amikor június elején a kormány az új politikai erőviszonyoknak megfelelően újraosztotta a pártoknak és az alapítványaiknak idénre járó közpénzt. Noha a költségvetési törvény felhatalmazása alapján történt átcsoportosítás fő kedvezményezettje éppen a KDNP volt (HVG, 2006. április 21.), hiszen a Fidesszel közös lista révén parlamenti párt lett, és így 137,3 millió forinthoz jutott, ám az alapítványa kimaradt a pénzosztásból.

A vita a törvényszöveg különböző értelmezéséből adódik. Az előírások szerint akkor jár az úgynevezett teljes összeg, ha az alapítványt létrehozó párt "legalább két, egymást követő országgyűlési választást követően" frakciót alapított. Ezért is volt fontos a KDNP-nek a közös lista után az önálló képviselőcsoport. Értelmezésük szerint megfelelnek a kitételnek, hiszen a törvény nem írja elő, hogy a legutóbbi két voksolás után kell tudni képviselőcsoportot alakítani, márpedig a KDNP-nek már 1990-ben és 1994-ben is volt frakciója. Bonyolítja a helyzetet, hogy az alakuló ülés idején, május 16-án a KDNP-alapítvány még nem volt bejegyezve. A vita kapcsán a HVG információi szerint most a felek - a párt és a pénzügyi tárca - az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalására várnak.

A Barankovics Alapítvány jogilag ugyan új, valójában inkább újjáélesztett szervezetnek mondható. A KDNP ugyanis már 1990-ben létrehozott egy alapítványt ezen a néven, annak működése azonban - nem függetlenül a pártvezetésért folyó csatározásoktól - a kilencvenes évek végére fokozatosan elhalt. Miután a Fidesz-hű kereszténydemokraták 2002-ben "visszaperelték" a pártot az általuk bitorlónak tartott Bartók Tivadartól és csapatától, a vezetés a pártügyeket rendezve megszüntette a csak papíron létező Barankovics Alapítványt, majd Semjén Zsolték ugyanezen a néven létrehoztak egy újat. A név megtartása nem meglepő, hiszen a pártból átmenetileg kiszorítottak akkor is ragaszkodtak hozzá, amikor magánszemélyként 1998 elején létrehozták a Barankovics Akadémia Alapítványt, hogy az a pártellenzék egyik bázisa legyen.

A pártközeli alapítványok egyik funkciója mindig a politikai hátország építése, nem elhanyagolható azonban pénzfelhajtó szerepük sem. Ebben soha nem látott sikereket ért el az elmúlt években két Fidesz-közeli szervezet, a 2002-ben létrehozott Szövetség a Nemzetért Alapítvány és a 2005-ben született A Nemzeti Konzultációért Alapítvány: tavaly összesen 365 millió forint adományt gyűjtöttek össze (lásd ábránkat). A két szervezet által az elmúlt években felhajtott több mint félmilliárd forint jelentőségét nemcsak az adja, hogy létrehozták belőle például az idei választási vereség óta a Fidesz-központnak is otthont adó Polgárok Házát, hanem az is, hogy számos jel szerint inkább Orbán Viktor politikai hátországát alapozták meg vele, mintsem a mindenkori Fideszét.

Erre nemcsak az utal, hogy Orbán már a pártvezérkar odaköltözése előtt kapott saját irodát a VIII. kerületi épületben, hanem az is, hogy a Szövetség a Nemzetért Alapítványt létrehozó Makovecz Imre saját halála esetére az exminiszterelnököt tette meg az alapítói jogok gyakorlójává. A másik alapítvány már születését is a Fidesz-elnök varázsszavainak köszönheti. Miután tavaly februári országértékelő beszédében megemlítette, hogy "2005 (...) legyen a nemzeti konzultáció éve, (...) ezt a gépezetet be kell indítani, kedves barátaim!", politikai hívei nyomban létrehozták a Kudlik Júlia egykori tévébemondó vezetésével működő Nemzeti Konzultációs Testület nevű grémiumot.

Az 2005-ben gründolt, Pakucs János mérnök-közgazdász vezette alapítvány eddig elsősorban kampánycélokat szolgált. Fő akciójukban tavaly önkéntesek révén 3,6 millió háztartásba juttatták el a testület kérdőívét, majd "nemzeti konzultációs autóbusszal" járták az országot, közel nyolcszáz településre jutva el, hat nagyvárosban pedig gyűlést is tartottak. Kiadásaikban a legnagyobb tételt így a hirdetési (92 millió forint), illetve a nyomda- és anyagköltségek (54 millió) tették ki. Számos esetben támogatóik révén takarékoskodni is tudtak: a Madách téri irodájukhoz az azóta elhunyt Ungár András ingatlanvállalkozó révén jutottak, a kérdőívhez kapcsolódó nyereményjáték fődíját - egy VW Polo gépkocsit - pedig a Csermely és Társa Kft. ajánlotta fel.

A nemzeti konzultációról újabban alig hallani, nem így a Hende Csaba vezette Szövetség a Nemzetértről, a Polgárok Házáról és az azt működtető kht-ról. Az utóbbit az idei Fidesz-kampányban kulcsszerepet kapott Kubatov Gábor irányítja, de a házból nem csupán ők erősítik a Fidesz-frakciót, hanem a kulturális igazgató, Bíró Ildikó is. A valaha vendéglőként nyilvántartott, egy időben képkeretüzemnek otthont adó négyemeletes, Visi Imre utcai házat az alapítvány - hároméves részletfizetéssel - 107 millió forintért vette az Investors Bau Ingatlanberuházó és Kivitelező Kft.-től, majd felújította. 2004 végén 369 millió forintot mutatott az épületszámla, s a költségeket már nem tudták a befolyt adományokból fedezni. Kénytelenek voltak ötéves futamidőre 100 millió forint bankhitelt felvenni, így a házat jelenleg a Fideszt is hitelező Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 150 millió forintos úgynevezett keretbiztosítéki jelzálogjoga terheli. A jövőben az 1600 négyzetméteres épület - amelynek üzemeltetésére már 2004 júliusában megalapították a 3 millió forint törzstőkéjű kht-t - lesz az alapítvány egyik pénzforrása. Az első év sikeres volt: pénzügyi beszámolójuk szerint közel 37 millió forint bevételük származott az épület két szintjének bérbeadásából.

Az eddigi csúcstartó a pénzgyűjtésben az 1993-ban az SZDSZ által létrehozott Szabad Demokratákért Alapítvány volt, amely 1994-1995-ben összesen 250 millió forintot szedett össze a párt támogatására. Az efféle kasszaalapítványoknak a kilencvenes évek végére lealkonyult, közülük sok megszüntette tevékenységét, bár jogilag létezik. Ez lehet a helyzet a Szabad Demokratákérttal is, erre utal ugyanis, hogy az SZDSZ-központban azt a tájékoztatást adták, hogy egyetlen alapítványuk van, a 2003-ban létrehozott Szabó Miklós, miközben a bírósági nyilvántartás élőnek mutatja a 13 éve alapított szervezetet is.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján egyébként szinte minden párt megpróbálkozott az alapítványi pénzgyűjtéssel. Az első szervezeteket - Fórum Alapítvány, FKGP Választási Alapítvány, Szociáldemokrácia '89 Alapítvány - magánszemélyek hozták létre abban a reményben, hogy az új vagy a feltámasztott történelmi pártok anyagi bázisául szolgáljanak.

A magyar választók azonban a jelek szerint keveset hajlandóak költeni pártjukra, azok elsősorban állami támogatásból élnek, a tagdíj és az adomány csak kiegészítő forrás. Ezt érzékelve született meg 2003-ban parlamenti konszenzus alapján a törvény a pártalapítványokról, amely lehetővé tette, hogy azok révén a pártok költségvetési többletpénzhez juthassanak. Míg közvetlenül a politikai szervezetek között az idén 2,549 milliárd forintot oszt szét az állam, a parlamenti pártok alapítványainak 1,093 milliárd jut.

A Fidesz 2002-es választási veresége, a polgári körök létrejötte felélesztette az adományozási kedvet a jobboldalon. Mintha ezt a mozgolódást irigyelte volna meg Gyurcsány Ferenc, amikor 2005 elején néhány pártvezető társával létrehozta az Alapítvány a Modern Baloldalért nevű szervezetet. A miniszterelnöki blogot is működtető alapítvány más stratégiát követ, mint ellenoldali társai, nem az adományokra, hanem a vállalkozási tevékenységre alapoz. Ezért született a Bázis Holding Zrt. (HVG, 2005. december 3.), ez a központi vállalata ugyanis annak a cégcsoportnak, amelynek jövedelméből a leginkább Amőba néven ismert alapítvány tevékenységét legalább részben finanszírozni próbálják majd. A Makovecz-alapítványnak is fontos persze a vállalkozási tevékenység, mert a kölcsöntörlesztést ki kell "termelnie", különben odaveszhet az ingatlan, mivelhogy 2009-ig a hitelező bank vételi joga terheli a Polgárok Házát.

JUHÁSZ GÁBOR