Miként szankcionálható az etnikai, vallási vagy más kisebbségekkel szembeni uszítás, mocskolódás? - több sikertelen törvényhozási próbálkozás után a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, Lomnici Zoltán próbál választ találni. A bírói hatalmi ág vezetője azonban nem saját térfelén, például jogegységi döntés meghozatalával próbálja kijelölni a járható utat, inkább kedden az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, az alaptörvény értelmezését kérve.

"Indul a vonat Auschwitzba, nyitva van a gázkamra" - idézte fel még tavaly decemberben egy tanulmányában Kondorosi Ferenc alkotmányjogász, az Igazságügyi Minisztérium akkor közigazgatási, most általános hatáskörű államtitkára az MTK-szurkolókkal szemben gyakran skandált gyalázkodást. A hatályos törvényszéki gyakorlat szerint ilyen esetben hiába próbálkozna egy, magát zsidónak valló stadionlátogató polgári pert indítani, a bíróság ez ügyben nem ismerné el perlési jogát. Ádám György ügyvéd is így járt, aki ifjabb Hegedűs Loránt "galíciai jöttmentek" kirekesztésére felhívó cikke (HVG, 2003. november 15.) miatt indított pert mint a megsértett közösség egy tagja, perbeli legitimációját azonban csak az elsőfokú bíróság ismerte el, mind a másodfok, mind az LB elutasította.

A HVG információi szerint Lomnici alkotmánybírósági indítványának az egyik fő kérdése éppen az, vajon egy, a sérelmet szenvedett csoporthoz tartozó személy miként kereshet jogi úton elégtételt, vagy a polgárjogi igényt maga a közösség, netán az ügyészség képviselheti-e. Az LB elnöke - aki indítványa megszövegezése előtt egyházi vezetőkkel, a roma és a zsidó közösségek képviselőivel is tanácskozott - már korábban is hangsúlyozta, hogy a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának büntetőjogi korlátozását nem támogatja. A büntetőnormák szigorítására az AB több döntésének fényében amúgy sem lenne esély, de - mint azt személyiségi jogi perekben például újságokkal vagy politikusokkal szemben meghozott százezres-milliós kártérítést kiszabó ítéletek bizonyítják - a polgári jogi szankciók adott esetben súlyosabbak lehetnek egy büntetőítéletnél.

A kézenfekvő lehetőség a kártérítés lenne - ezt Kondorosi szerint inkább személyek számára ítélnék meg a bíróságok, szervezeteknek nem -, de a futballhuliganizmus nemzetközi fegyvertárát is lehetne alkalmazni, például a náci karlendítésen, verbális rasszizmuson kapottakat el lehetne tiltani a sportesemények látogatásától. Arra pedig kifejezetten bátorította az AB korábbi döntéseiben a jogalkotót, hogy elrettentő mértékű anyagi szankciók kiszabását tegye lehetővé.

A magyar jogtörténet második, LB-elnöktől származó alkotmánybírósági beadványa (az elsőt az 1990-es évek elején még Solt Pál jegyezte azzal kapcsolatban, vajon korlátozható-e az egyesülési jog oly módon, hogy tiltsák kiskorúak tagságát homoszexuális szervezetekben) soronkívüliséget nem élvez - ez csak az államfő indítványainak jár -, az eddigi gyakorlat szerint azonban a bíróság vagy az ügyészség kérdéseire az átlagosnál hamarabb próbálnak választ adni az alkotmánybírák.

FAHIDI GERGELY