Jogerősen felmentette az államtitoksértés vádja alól a Népszava munkatársát, a Csík Rita néven publikáló Klucsik Margitot a Fővárosi Ítélőtábla. A vád alapja az volt, hogy a lap két éve nyilvánosságra hozta Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitánynak Simon Ernő akkori megyei főügyészhelyetteshez írt levelét, amelyben elkerülhetetlennek látja Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a városi vagyonkezelő gazdálkodásával összefüggésben indult bűnügyben. A szerkesztőségbe névtelenül érkező levélen nem volt titkosságára utaló jelzés, az újságíró sem szándékosan, sem gondatlanságból nem követett el államtitoksértést - mondta ki múlt szerdán a Nehrer Péter vezette bírói tanács.

Nem bizonyult sikeresnek tehát a Legfőbb Ügyészség éppen a másodfokú tárgyalás napjára időzített legújabb érvelése, amely szerint az újságíró az állam bűnüldözéshez fűződő érdekeit sértette meg azzal, hogy név szerint beazonosított személyről titkos információgyűjtéssel beszerzett adatokat hozott nyilvánosságra. Különösen kínos volt a vádhatóság számára, hogy a rendőrségi törvény érvelésüket alátámasztó rendelkezése - amely szerint a titkos információgyűjtés során beszerzett valamennyi adat a bizonyítási eljárásban való felhasználásáig államtitoknak minősül - éppen az elsőfokú döntés elleni fellebbezésük benyújtásának napján hatályát vesztette, miután az uniós jogharmonizáció keretében 2006. február 6-án az Országgyűlés eltörölte.

Az ügyben még 2004 novemberében emeltek vádat, mondván, a jogvégzett újságíró nyilvánosságra hozott egy levelet, holott "az irat áttanulmányozása után ismertté vált előtte", hogy az egy titkos nyomozásról szóló jelentés, amely államtitkot képez. Az ügyészség szerint a levél tartalmazta az erre vonatkozó adatokat, nevezetesen majdnem mindegyik mondatban szerepelt a "titkos nyomozás" kifejezés. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság viszont szakértőt is kirendelt annak megállapítására, hogy valóban titok-e a titok, s ennek nyomán az derült ki, hogy a vád tárgyát képező irat sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg a titkosítás szabályainak.

Mivel a papíron nem szerepelt minősítés, úgy kellett eljárni, ahogy az újságíró eljárt: vagyis jól tette, hogy megkereste a levél címzettjét és feladóját - mondta ki a táblabíróság. S miután sem a volt főkapitány, sem pedig a főügyészhelyettes nem figyelmeztette az újságírót, hogy esetleg államtitoksértést követhet el, az ítélőtábla álláspontja szerint ők szegték meg hivatali kötelességüket.

A jogerős felmentő ítélet ellenére nincs okuk a megkönnyebbülésre azoknak, akik valamiféle megtorlást láttak a kellemetlenkedő újságírók ellen indított büntetőügyekben. A szóbeli indoklásban ugyanis Nehrer megjegyezte: a nyomozásnak biztosan van olyan része, amely "idő előtt" nem hozható nyilvánosságra, közérdekre hivatkozva egy folyamatban lévő bűnügy bizonyos részletei nem tehetők közzé.