Tizenöt év nagy idő. Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő, aki a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának visszahívása miatt az országgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1991 októberében még "súlyos tényekkel" terhelt vitában állt Für Lajossal, az MDF-kormány honvédelmi miniszterével, a kormány ifjúsági kabinetjének elnökével, a közelmúltban családtagja lett egykori vitapartnerének, sőt még a nevük is részben közössé vált. Deutsch ugyanis - mint kifejtette - új felesége, Für lánya iránt érzett szerelmét kifejezendő, közszereplőként elsőként élt a két éve már Magyarországon is törvény adta lehetőséggel, és a sajátja mellé felvette a Für nevet is. Deutsch-Für Tamáson kívül tavaly decemberig összesen 355 férfi társa döntött úgy, hogy sajátja mellé felveszi a felesége nevét is. Voltak azonban náluk is elszántabbak: 409 névváltoztatást kérő teljesen lemondott saját családnevéről, és most kizárólag arája nevét használja a szülőktől örökül kapott helyett.

Bár a névváltoztatások indokáról nem vezetnek statisztikát a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalánál - egyedi ügyekről pedig nem adhatnak felvilágosítást -, annyi megállapítható, hogy a házastársi névfelvételekben az érzelmi okok mellett legalább hasonló arányban lehetett befolyásoló tényező a régi családnévvel való elégedetlenség. A Nagyok, Kovácsok, Szabók és más gyakori családnevek viselői számára a házasságkötés - pontosabban az olykor lehetővé váló névváltoztatás - kiváló alkalmat teremthet arra, hogy megszabaduljanak valamilyen okból terhes családnevüktől is.

Korántsem volt ez mindig ennyire egyszerű Magyarországon. A férfiak házassági névváltoztatása csupán a családjogi törvény 2002-es, ám csak 2004 januárjában életbe lépő módosításával vált lehetővé. Korábban is változtathatott nevet, s akár a felesége vezetéknevét is felvehette egy férfi, ám ezzel automatikusan elvesztette saját születési nevét. A férjek névválasztási jogának efféle korlátozása miatt két érintett az Alkotmánybírósághoz fordult. Nem is hiába: a testület 2001-ben kiadott határozata szerint "mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet" jött létre azzal, hogy Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei ellenére sem biztosította a férjeknek és feleségeknek egyaránt a házasságkötést követő névváltoztatási jogot.

Ma már csak a házasulók fantáziája - és a névkettőzés terjedelmi korlátai - szabhat határt a házastársak névválasztásának. A módosítás nyomán a férj dönthet úgy is, hogy saját családnevét a felesége nevére cseréli, vagy - mint tette azt Deutsch - megőrzi, és egy kötőjellel elválasztott utótagként egyszerűen hozzábiggyeszti szerette vezetéknevét. Mindezt legkésőbb a házasságkötésig kell eldönteniük s az anyakönyvvezetőnek bejelenteniük, így az egész névváltoztatási procedúra megúszható 5 ezer forintból. Ha ugyanezt a hagyományos névváltoztatási ügymenet keretében teszik, az eljárási tarifa az első alkalommal 10, ezt követően pedig 20 ezer forint. A törvénymódosítást megelőzően összeházasodottak számára ugyanakkor visszamenőleges hatállyal és feltételekkel is lehetséges a családnév módosítása. Leszámítva persze a szükséges okmánycsere költségeit: arról ugyanis mindenki maga köteles gondoskodni, hogy mindenhol az új nevén szerepeljen.

A névválasztási szabályok módosításának költségvetési kihatásai nem jelentéktelenek. Az átállás árát még 2003-ban több milliárd forintra becsülték a szakértők, tételes kimutatás viszont azóta sem készült. A tényleges névváltoztatások számától függetlenül módosítani kellett, illetve kell mindazon nyilvántartásokat, amelyekben még a "lánykori név" megjelölés szerepel. Ez ugyanis az új szabályok szerint - vagyis a férfiakra nézve - értelmezhetetlen, s így használhatatlan fogalom, amelyet a "születési név" váltott fel. Az új rubrika miatt módosítani kellett például a népesség-nyilvántartó rendszert, átalakult a bűnügyi nyilvántartó, de az APEH és a társadalombiztosítás adatbázisa is. S bár a szakértők nem számítanak arra, hogy megindul majd a feleségük nevére vágyók rohama, a változásnak előbb vagy utóbb el kell érnie minden olyan további nyilvántartást is, amelyekben még a korszerűtlen "leánykori név" szerepel.

PÁLMAI ERIKA