Patthelyzetben az erdélyi magyar tévé
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség két politikusának közbenjárására a magyar kormány hiába járult hozzá az Erdélyi Magyar Televízióra korábban megítélt 300 millió forint átcímkézéséhez, a pénzzel rendelkező romániai kuratórium végül megtorpedózta az összeg szétosztását.
Parabolaantennák egy erdélyi panelházon. Kinek jut pénz? © Túry Gergely |
A módosítási ötlet nem Kovács Kálmán miniszter fejéből pattant ki. Azt éppen az alapítvány kérte, amelyet 2004 februárjában az EMTV életre keltésére hozott létre Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a román közszolgálati tévé igazgatótanácsának tagja és Gáspárik Attila, a romániai médiafelügyelet jelenlegi alelnöke. Mint utóbb kiderült, a Budapestre eljuttatott módosítási kérelem Markó és Takács partizánakciója volt.
"Szándékokról nem beszélek, csak döntésekről. A célpályázaton az alapítvány elnyerte a pénzt, minden más nem az alapítvány döntése" - hárította el a HVG érdeklődését Nagy Zsolt. Az IHM közleményéből azonban egyértelműen kiderül, a Janovics Alapítvány kérte a módosítást. A sikeres pénzeltérítést aztán Markó december 22-én Budapesten személyesen köszönte meg Kovács Kálmánnak. Igaz, elégedetlenségének is hangot adott, amiért a magyar kormány nem teljesítette azt az EMTV tervének kidolgozásakor tett ígéretét, miszerint a működtetést is biztosítja, hozzátéve, hogy ehhez évi 1 milliárd forintra lenne szükség.
Markó budapesti vizitje után felpörögtek az események Erdélyben. A magyar kormány önmagában hiába adta áldását a módosítás tervére, a végső szót a Janovics-kuratóriumnak kellett kimondania. Ennek érdekében a tagok még a karácsonyi előkészületeket is félretették: december 23-án Kolozsváron sebtében összeültek. Márton Árpád bukaresti parlamenti képviselő, kuratóriumi tag a HVG-nek elmondta: az ülésen Nagy Zsolt föl sem vetette, hogy a pénzt pályáztatás útján erdélyi magyar stúdiók között osszák szét. "Csak arról tárgyaltunk, miként lehet hasznosan fölhasználni az összeget, s végül úgy döntöttünk, hogy a 300 millió forintot az EMTV kapja" - mondta. Márton hozzátette, a kuratórium várja a gazdasági számításokat, az árajánlatokat, s majd akkor határoz, mit vásárol, ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az esetleg megmaradó pénzből rádióstúdiókat támogassanak.
Csép a kuratóriumi üléssel kapcsolatban sokkal sarkosabban fogalmazott, mondván, az ellenállást látva, "Nagy Zsolt elő sem mert hozakodni" azzal, hogy módosítsák a korábbi terveket. A kuratóriumi határozatot követő sajtótájékoztatón azonban Nagy - menteni próbálva a menthetőt - bejelentette, a Magyarországról kapott pénzből vásárlandó eszközökkel azért a meglévő stúdiók működését is segítik, s így teszik lehetővé erdélyi magyar televízió majdani létrehozását. Nem sikerült tisztázni a kuratóriumi tagság körüli bizonytalanságot sem. Az alapítók többsége szabályosnak tartja a megbízás meghosszabbítását, míg a kifogásait az ülésen is megfogalmazó Csép továbbra is úgy tartja, jogsértés történt, ezért "jogi lépések" megtételét fontolgatja.
A pénzelterelés mozgatórugóit nehéz megtalálni, arról senki sem beszél nyíltan, de az nyilván kedvezne a már meglévő tévés műhelyeknek. A HVG információi szerint többen úgy vélik, a legcélszerűbb lenne egy korszerű közvetítőkocsit vásárolni, amelyet a stúdiók szolgálatába állíthatnának. Ugyanakkor az összeg felosztásával végképp bizonytalanná válna, mikor lesz - ha tényleg lesz - az EMTV első adásnapja.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD