Valójában burkolt pártházosztási javaslat az az indítvány, amelyet Bőhm András (SZDSZ) és Molnár Gyula (MSZP) nyújtott be a múlt héten "az állam tulajdonában álló ingatlanokon pártok számára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről". Miután az 1990-es évek elején parlamenti döntésre a pártok ingatlanokat kaptak tulajdonba központiszékház-juttatás címén, az úgynevezett második székházosztási körben 2000-ben (formálisan két külön törvénnyel) úgy határozott az Országgyűlés: infrastruktúrájukat erősítendő a pártok állami ingatlanokat kaphatnak ingyenes használatba - egy-egy szervezet legfeljebb harmincat, összesen maximum 5 ezer négyzetméternyit (HVG, 2000. június 24.). Az MSZP örökölt irodaelőnyét is megszüntetni hivatott döntés következtében a pártoknak pusztán az ingatlanok fenntartási, felújítási költségeit kell fizetniük, illetve állniuk a közterheket. A lépés bújtatott állami támogatást jelentett, hiszen a kvóta terhére a pártok egyszerűen "kiigényelhették" az ingyenirodákat a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI), s ezzel a lépéssel tehermentesítették a pártkasszákat a közelgő 2002-es kampány előtt.

Hosszabb távon azonban a pártok számára kedvezőbb lenne, ha tulajdonba kapnák az ingatlanokat, s a Bőhm-Molnár-javaslat lényege éppen ez. Az ingyenes használat megszüntetésekor ugyanis a pártok úgymond piaci áron (de versenyeztetés nélkül) bérbe vehetnék az ingatlanokat, amire nyomban vételi jogot kapnának. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a nekik legfontosabb épületeket azonnal megszerezhetnék. Ráadásul feltűnően jutányos feltételekkel: a vételárat 15 év alatt, egyenlő részletekben utalhatnák át a pártkasszák őrzői a KVI-nek. De akkor is jól járnának a pártok, ha előbb fizetnének, mert akkor árengedmény illetné meg őket. Ez utóbbi megoldás azoknak a szervezeteknek lenne vonzó, amelyek szeretnék megterheltetni - például egy kampányfinanszírozó hitel biztosítására - a frissen szerzett ingatlanokat.

A Horn-kormány idején ugyancsak tulajdonátadással tervezték rendezni a pártok irodavitáját. Akkor - hatpárti tárgyalásokon - az merült fel, hogy ingyen kapják meg az ingatlanokat, amiket aztán 15 évig nem terhelhetnek meg, nem adhatnak el. Végül egy 1997. végi törvénnyel csak a civil szervezetek - a nem párt társadalmi szervezetek, alapítványok - kaptak tulajdonba állami ingatlanokat, a pártokra vonatkozó testvérjogszabály már nem született meg. Noha egy - az FKGP és a Fidesz által nem támogatott - négypárti irodaosztási tervezetet a T. Ház tárgyalni kezdett, azt előterjesztői a részletes vita után visszavonták. A huzavona az 1998-as kormányváltás után is folytatódott, s csak a Bőhm-Molnár-javaslattal most leváltani indítványozott 2000. évi törvények zárták le.

Ha a két képviselő megszerzi párttársai támogatását, törvény lehet ötletükből, hiszen öt évvel ezelőtt a Fidesz vezette koalíció az MSZP tiltakozása ellenére úgy találta, bár a párttörvény kétharmados, az irodaosztási szabályok megalkotásához elég az egyszerű többség. A gondolatmenet kiállta az alkotmánybírósági próbát: egy 2000-es indítványra idén májusban a testület úgy döntött, miután nem "kétharmados törvényre tartozó koncepcionális kérdésről" van szó az 2000. évi ingatlantörvényekben, elegendő volt a jelen lévő képviselők egyszerű többségének egyetértése is.

JUHÁSZ GÁBOR