Könyvtárbuszok bevetésével tervezi megoldani a kulturális tárca a kisközségek ellátását: az első öt jármű már az idén megkezdené falusi körútját. Az utóbbi 15 évben a kiskönyvtárak szomorú sorsra jutottak: bár több mint kétmillió ember él ezer főnél kevesebb lakosú településen, számukra több más intézmény mellett a könyvtár is szinte elérhetetlen, az 1684 apró faluból csak 421-ben működik úgy, ahogy az szakértők szerint - például a nyitva tartás hosszát tekintve - megfelelő. Az önkormányzatokat törvény kötelezi ugyan az ellátásra, ezt letudhatják úgy is, ha egy másik község könyvtárának fenntartásához járulnak hozzá minimális összeggel (HVG, 2003. október 11.).

A falvak kétharmadában névleg van ugyan könyvtár, ám ezek meglehetősen ritkán fogadnak olvasókat. Főleg a kisközségekre jellemző, hogy legfeljebb heti egy napon tartanak nyitva, akkor is csak pár órát, gyakran egy kicsi, e célra alkalmatlan helyiségben. Főállású könyvtárosra sok önkormányzatnak nincs pénze, annál gyakoribb, hogy díjazás nélkül látja el valaki - általában pedagógus - a könyvtárosi szolgálatot, miközben a kistelepülések egynegyedében egyáltalán nem jut új könyvre vagy újságra, folyóiratra. A könyvtárak másik egyharmada is kevesebb mint 100 ezer forintot költhet évente, amiből a mai árak mellett szintén nem sok újdonságra futja. Ennek ellenére a falusiak egyhetede beiratkozik könyvtárba, s az adatokból kitűnően használja is azt, az országban a kikölcsönzések negyedére községekben került sor.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) januárban elfogadott koncepciója szerint az ezer főnél nagyobb lakosságszámú községekben továbbra is önálló könyvtárak működnének, a nagyobb településeken az önkormányzat fenntartásában, míg a kisebbeken központi támogatás segítségével, amelynek révén igénybe vehetnék egy közeli városi bibliotéka szolgáltatásait. Ám a megfelelő épület és számítástechnikai infrastruktúra kiépítése-fenntartása minden esetben az önkormányzatot terhelné, míg a könyvtárosok fizetését, a könyv- és folyóirat-beszerzést egy központi keretből állnák. Az ezer fő alatti kisközségek esetében azonban már nem kellene állandó intézményt fenntartania az önkormányzatnak, a jövőben könyvtárbuszokból kölcsönözhetnének az olvasók. Az elképzelések szerint egy-egy busszal mintegy 50 ezer embert lehetne úgy ellátni, hogy általában kéthetente jutna el egy-egy községbe a busz (a mozgókönyvtárban mintegy 5 ezer könyvet lehetne egyszerre vinni). A számítások szerint egy ilyen busz mintegy 50 millió forintba kerülne, a könyvbeszerzési és a fenntartási kiadások évente közel 20 millió forintot jelentenének, s tíz év alatt jönne össze az ötven járműből álló buszpark. A költségek nagy részét nem az NKÖM állná: a minisztériumi előterjesztés szerint leginkább a Belügyminisztérium kistérségi társulásokra kiírt pályázatára lehet számítani, a kulturális tárca csak a kiadások ötödét vállalná.