Egy részegen őrjöngő kedves szomszéd ezentúl nem muszáj, hogy pokollá tegye egy komplett társasház életét. Január 27-étől a bíróságok 150 ezer forintos pénzbüntetést is odavághatnak egy lakóépületen belüli durva csendháborításért. A legkirívóbb esetekben pedig a szankció elzárás is lehet: mostantól akár hatvan napra is ki lehet vonni a forgalomból egy notórius randalírozót.

A lakóközösségek éveken át tehetetlenek voltak Magyarországon a botrányt kavaró tulajdonos- és bérlőtársakkal szemben. Amióta az új szabálysértési kódex, az 1999. évi LXIX. törvény eltörölte a garázdaság nevű kihágást (2000. március 1.), a rendőrök csak a közterületen és a nyilvános helyeken (például áruházak, vendéglők) intézkedhettek a "kihívóan közösségellenes" rendzavarókkal szemben. A parlament 2001-ben a sportrendezvények botrányhőseire is kiterjesztette ugyan a szabálysértési törvény (sztv) hatályát, ám a lakóépületek küszöbén belül a járőrök továbbra sem léphettek fel a súlyosan önfeledt lakótársak ellen.

Ez az, ami most megváltozott. A főváros II. kerületének polgármestere, Horváth Csaba MSZP-s képviselő kezdeményezése nyomán az Országgyűlés decemberben 318 igen és 19 nem vokssal, tartózkodás nélkül újra szabálysértéssé nyilvánította a garázdaság enyhébb eseteit (a súlyosabbakat, amikor a botrányokozáshoz erőszak is társul, évtizedek óta bűncselekménynek minősíti, s két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a büntető törvénykönyv). Az sztv jövő héten hatályba lépő új, 142/A paragrafusa alapján ezentúl garázdaság szabálysértése címén bárkit felelősségre lehet vonni, "aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen". E törvényi tényállás vitán felül új helyzetet teremt a hatóságok számára. A rendőrség nemcsak a társasházak közös használatban álló részein léphet fel mostantól a botrányokozókkal szemben, hanem akár egy lakáson belül zajló keményebb családi perpatvar esetén is.

Egy füst alatt a képviselők módosították a múlt év végén a rendzavarás (sztv 142. paragrafus) szabályait is. Január 27-étől e kihágást - amely elsősorban a verekedőket fenyegeti pénzbírsággal és elzárással - sem kizárólag közterületen, nyilvános helyen és sportrendezvényeken lehet elkövetni, hanem társasház közös tulajdonú területein vagy éppen egy magánlakásban is. A lex Horváth névadója képviselőházi beszédeiben afelől sem hagyott kétséget, hogy szerinte végső soron szabálysértési szankciókkal kell garantálni a középületek, az önkormányzati helyiségek, a színházak, a mozik és a könyvtárak rendjét is.

A garázdaság és a rendzavarás újrastatuálásának nem kizárólag "népboldogító" olvasata lehet. Joggal megkérdőjelezhető ugyanis, hogy az sztv mostani módosításakor a honatyák vajon nem adtak-e túlságosan széles körű felhatalmazást a rendőröknek arra, hogy átlépjék a magánházak és a privát lakások küszöbét. Vagyis azt az elvi jelentőségű határvonalat, amely védelmezésének a jogállamokban többnyire kitüntetett jelentőséget szokás tulajdonítani.

Valahol itt lehet a magyarázat talán arra, hogy a kormányzat (amelyet 2002 óta kínosan sok esetben marasztalt már el az Alkotmánybíróság) mindvégig következetesen távol tartotta magát a privát szféra védettségét határozottan csökkentő lex Horváth parlamenti vitájától.