"Lekerülhet Budapest térképéről hét kerület. Vidék lesz tehát Újpest, Csepel, Rákospalota. Ezt javasolja ugyanis az SZDSZ. 700 ezer lakossal kisebb fővárost akarnak, csak belső kerületekkel. A kis Budapest viszont egységes lenne. Vannak hívei és ellenzői a javaslatnak, de abban a többség egyetért, a jelenlegi rendszer tarthatatlan" - egy így felvezetett tévéinterjú éles politikai vitát váltott ki a fővárosi önkormányzati rendszer jövőjéről. A műsorban Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője, koalíciós koordinációs politikai államtitkár beszélt arról, hogy Budapest helyzetén már csak egységes irányítás segíthet, a főváros ugyanis a működésképtelenség határán vergődik. Mondandóját egy, a második világháború előtti állapotot mutató térképen szemléltette, amin a mai pesti külső kerületek még nem tartoztak Budapesthez. Az, hogy nem egy fővárosszakértő politikus emlegette fel az átszervezési javaslatot, a véletlen műve: ez egyike volt azon témáknak, amelyekről Horn Gábor mint olyanokról beszélt, amelyekben szakértői szinten egyetértés lehetne, csak éppen a politikai ellentétek ezt megakadályozzák.

Az államtitkár szavaiból az állítólagos Kis-Budapest-terv "maradt meg", főleg erre reagáltak politikusok, noha Horn - mint a HVG-nek is megerősítette - nem javasolta a kerületek leválasztását, csupán azt vetette fel, hogy a belső kerületeknek egységes irányítás alá kellene kerülniük. "Az mégiscsak tarthatatlan, hogy a Király utca két oldalán más legyen a lakbér, és kerületenként más-más parkolási rendszer és szociális ellátás működjön" - érvelt az államtitkár. Néhány nappal később Bőhm András országgyűlési képviselő, a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője is csak arról beszélt, hogy szükség van a hatáskör-átrendezésre, mivel a jelenlegi kétszintű önkormányzati rendszer belátható időn belül ellehetetleníti a főváros működését.

Budapest kétszintű közigazgatási rendszere két lépésben, 1990-ben, majd 1994-ben alakult ki az SZDSZ hathatós közreműködésével. Ebben a szisztémában jogilag egyenrangú a fővárosi és a 23 kerületi önkormányzat, így bizonyos kérdésekben a főváros csak a saját tulajdonában lévő területekre alkothat szabályokat, s ez megnehezíti a több kerületet is érintő fejlesztéseket (az Örs vezér terének például három önkormányzati tulajdonosa is van). Az elmúlt tíz évben éppen ezért többször is felmerült a budapesti önkormányzati rendszer reformjának terve, ám kellő politikai akarat híján egyik elképzelésből sem lett valóság, már csak azért sem, mert ahhoz kétharmados szabályokat is módosítani kellene.

Demszky Gábor főpolgármester - akinek annak idején nem kis része volt abban, hogy a jelenlegi kétszintű önkormányzati rendszer alakult ki - most két javaslatot tekint lehetséges kiindulópontnak a megoldáshoz. Abban mindkét koncepció megegyezik, hogy a mostaninál egyszerűbb önkormányzati rendszer kellene, a mai 670-nél jóval kevesebb helyi képviselővel. Az egyik változat szerint csupán egyetlen önkormányzat, a fővárosi maradna meg, a kerületiek pedig korlátozott jogkörrel, egy - Budapest által delegált - vezető irányítása alatti hivatalokká válnának. Feladataik közé tartozna például az egészségügyi, szociális ellátás biztosítása, amelyhez a pénzt a központi önkormányzattól kapnák. Így működik például Párizs - mondta a HVG-nek a szívéhez közelebb álló javaslatról Demszky. A másik megoldás a Fidesz egykori City-javaslatának újragondolt változata. E szerint - amelyről Tirts Tamás 1994-ben jogszabálytervezetet is készített - az 1950 előtt Budapestet alkotó kerületekből állna az egységes "City", az akkor csatlakozott kerületek pedig elővárosokként, saját önkormányzattal rendelkeznének (lásd Határok és hatáskörök című írásunkat).

A peremkerületek leválasztásának terve azonban félreértés - hangsúlyozta Demszky, hozzátéve, a kérdésről mindig időszerű beszélni. Igaz, túlzott reményei nincsenek a helyzet megváltoztatását illetően, amit egyébként ő maga nem kezdeményez, csupán remél.

A HVG által megkérdezett peremkerületi polgármesterek kivétel nélkül a sajtóból értesültek az átszervezési elképzelések felmelegítéséről. Mivel érzik a főváros napi működésében a jelentős zavarokat, a lehetséges megoldásról hajlandóak tárgyalni, de kerületük lecsatolásáról nem. Kezdetként azzal is megelégednének, ha lenne érdemi egyeztetés a kerületek és a főváros között. Kupper András, a Fidesz-MPSZ fővárosi frakcióvezetője viszont úgy véli, a mostani városátszervezési ötlet nem más, mint elterelés a januári áremelésekről, politikai lufi, ami már kipukkadni látszik. Kupper egyébként kifejtette: az élet már régen túlhaladt pártja egykori City-javaslatán, s ma már nem a város területének csökkentésén, hanem az agglomerációval közös problémák megoldásán kellene gondolkodni.

A főváros és a kerületek hatásköreinek a mainál egyértelműbb és tisztább újraosztásáról hajlandó tárgyalni az MSZP - nyilatkozta a HVG-nek Gy. Németh Erzsébet, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője. Az építésügyet például szerinte a főváros hatáskörébe kellene utalni. A Kálvin téren épült (s a városképet szerinte elrondító) két üvegpalotát is fel lehetett húzni pusztán kerületi döntés alapján - hozott példát elképzelése alátámasztására. Az sem helyes, hogy ma egy gazdagabb kerületben jobb rászorulónak lenni, mint egy szegényben, és a lakbéreket is egységesen kellene meghatározni - sorolta Gy. Németh a teendőket, ugyanakkor a kerületek leválasztásáról hallani sem akart.

PÁLMAI ERIKA