Ügyvédje tanácsára egyelőre nem írta alá az Erste Bank Hungary Rt. egyik leendő ügyfele azt a nyilatkozatot, amelyben arra hatalmazná fel a bankot, hogy a közölt adatok és becsatolt dokumentumok "valódiságát bármely hatóságnál, természetes vagy jogi személynél ellenőrizze". A felhatalmazás arra is kiterjedne, hogy a bank az ügyféllel "üzleti vagy szerződéses kapcsolatban álló" hatóságoktól, természetes vagy jogi személyektől (például más bankoktól) bármilyen információt beszerezhessen az adós magánbankszámlájára és gazdálkodására vonatkozóan. Ugyanebben a nyilatkozatban a kliens feloldozná a konkrétan meg sem nevezett potenciális informátorokat titoktartási kötelezettségük alól, hogy azok törvényesen megoszthassák akár a kuncsaft bank- és üzleti titkait is az Erste Bankkal.

Az ominózus nyilatkozatból nem derül ki, hogy az Erste Bank pontosan milyen esetben, kit kereshetne fel és mit kérdezhetne, s mindez hogyan kapcsolódna az ügyfél által felvenni szándékozott kedvezményes kamatozású lakáskölcsönhöz. Hatóságon ugyanis adott esetben akár a rendőrség is érthető, természetes személyek pedig bárkik, családtagok, barátok, szomszédok, haragosok, vállalkozó státusú adós esetében pedig akár az üzleti konkurensek is lehetnek. Az sem világos, mit ért a bank a vele magánszemélyként szerződni készülő adós - a későbbiekben esetleg ellenőrizendő - "gazdálkodása" alatt.

"Szokatlan eljárás, hogy egy bank ennyire általános felhatalmazást kérjen az adósaitól, ám ahhoz a teljes szerződést és a hitelintézet üzletszabályzatát is látnom kellene, hogy megítélhessem: aggályos-e adatvédelmi szempontból az Erste Bank eljárása" - szögezte le a HVG érdeklődésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman szerint a bankok ellenőrzési igénye rendszerint jogos, de személyes adatokat csak ügyfeleik beleegyezésével szerezhetnek be. A felhatalmazásnak azonban konkrétnak kell lennie (vagyis a szerződésből pontosan ki kell derülnie, hogy a bank mikor, kitől és milyen információkat kérhet), és a pénzintézetnek arra kell törekednie, hogy a lehető legkevesebb személyes adatból tájékozódjék. E két kritérium betartása az Erste Bank esetében - legalábbis a nyilatkozat alapján - kétséges.

"Minden ügyféllel aláíratjuk ezt a nyilatkozatot, aki állami kamattámogatásos lakáshitelt vesz fel" - tájékoztatta a HVG-t Szendrey Zoltán, az Erste Bank jogtanácsosa. Szerinte az utóbbi időben azért van szükség arra, hogy a bank a megszokottnál szélesebb jogosítványokat kapjon az ellenőrzésre, mert tapasztalataik szerint a kedvezményes lakáshitelek elnyerésére az ügyfelek gyakran csatolnak be hamis dokumentumokat, például személyi igazolványt, munkáltatói igazolást, más hitelintézettől származó számlakivonatot. "Nem élünk, és az adatvédelmi törvény alapján nem is élhetünk vissza a felhatalmazással, csak akkor fordulunk természetes személyekhez, ha az ügyfél nem fizet, eltűnik, és nincs más eszközünk a felkutatására" - magyarázta Szendrey (a bankoknak is dolgozó magánnyomozó irodákról lásd Gyakorlati lépések című írásunkat). Ilyenkor az sem ritka, hogy a bank behajtó cégnek adja el a beragadt követelést. Az Erste jogásza egy példát említett: ha a nem fizető ügyfél a végrehajtás akadályozása céljából bérbe adja a fedezetként szolgáló ingatlant, az őt kereső hitelintézetnek vagy behajtó cégnek legyen joga arra, hogy a bérlőt faggassa. A HVG-t megkereső adósjelölt történetesen a saját tulajdonú cégében dolgozik, s ez a tény kockázatot jelent a munkáltatót általában telefonon megkereső bank számára. Szendrey jogtanácsos szerint e kockázat csökkentését szolgálja a kliens gazdálkodásáról szóló információk beszerzése, de az adós mint cégtulajdonos gazdálkodása után csak akkor érdeklődik behatóbban, akár céginformációs szolgálat megbízásával a bank, ha ügyfele elmarad a részletekkel.

A HVB Bank Rt. szintén felhatalmazást kér ügyfeleitől arra, hogy természetes személyektől is adatokat kérhessen róluk, de ez kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a munkáltatójuk természetes személy. A lakossági ügyfelekkel nem foglalkozó, ám a magánvállalkozásokba olykor társtulajdonosként beszálló Magyar Fejlesztési Bank még a kockázati típusú tőkebefektetéseknél sem nyomoz az adott vállalkozás magántulajdonosai után - állították a pénzintézet sajtóosztályán. A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. sem érdeklődik természetes személyektől, inkább az adóhatóságra hagyatkozik a kockázatosabb esetekben, például ha az ügyfél vállalkozói szerződés alapján dolgozik. "Sosem kérünk adatot magánszemélytől" - tiltakozott még a feltételezés ellen is Zimay Judit, a CIB Bank Rt. szóvivője. Ugyanakkor a CIB szerződési típusnyomtatványa szerint "a hitelező jogosult ellenőrizni (...) minden olyan tényt és adatot, amely az adós szerződésszerű teljesítését befolyásolhatja. Az ellenőrzés állhat adat, illetve tájékoztató kéréséből, valamint helyszíni ellenőrzésből is."

GYENIS ÁGNES