"Velem üzente Gyuri Ricsinek, hogy meg fogja ölni. Úgy volt, hogy vagy két-három hónapja mentünk az utcán, Ricsi észrevette a rendőrt, és elfutott, nem tudták elkapni, akkor Gyuri az Opellel visszatolatott hozzám, és mondta, adjam át az üzenetét" - így idézte fel emlékeit a HVG-nek a kecskeméti Kórház utca végén egy, csak keresztnevén bemutatkozó, magát Jakab Richárd unokatestvérének mondó fiatalember. Tény, hogy a 19 éves Ricsi, vagyis az egyéves börtönbüntetésének letöltése helyett a bujkálást választó roma fiatalember, Jakab Richárd július 25-én vasárnap a Gyuriként emlegetett zászlós intézkedése kapcsán életét vesztette (HVG, 2004. július 31.). A jelenleg betegszabadságon lévő rendőr ugyanakkor egy televíziós műsorban - amelyhez az arcát is adta, viszont neve titokban tartását kérte - cáfolta, hogy kifejezetten "utazott" volna Richárdra, vagy hogy különösebb gondot okozott volna számára a fiatalember, akit állítása szerint korábban már többször is előállított.

A tragédia után bő egy héttel a homály nem oszlott el. A megindult vizsgálatsorozatnak még csak egy, nem túl jelentős eleme zárult le véglegesen - a rendőrségi belső kontroll alapjában véve szabályosnak találta az intézkedést még a haláleset éjszakáján -, így tényekről nem, csak feltételezésekről lehet beszélni. Az mindenesetre valószínűnek tűnik az eddigi információk alapján, hogy a rendőr viszonylag szakszerűen alkalmazott testi kényszert, az elfogott fiatalembernek nem a torkát szorongatta, hanem a derekára térdelt, és karfeszítéssel próbálta mozgásképtelenné tenni. Jakab Richárd esetében pillanatnyilag az tűnik a legfőbb kérdésnek, hogy elfogója belenyomta-e úgy az arcát a homokba, hogy az a fulladását okozhatta.

Az eddig született - és a család által vitatott - igazságügyi orvos szakértői vizsgálat szerint nem. Mint azt a boncolást végző háromfős csoport egyik tagja, Balogh Sándor nyilatkozta, "nem történt olyan külerőszaki behatás, amitől meghalt" a fiatalember, illetve "olyan szinten nem találtak homokot a légutakban, ami a halálát okozhatta volna". A hatósági eljárással szemben kezdettől bizalmatlan rokonok és ismerősök alapvetően arra figyeltek mindebből, hogy az elhunyt légutaiban mégiscsak találtak homokot, amit az első, kiszivárgott információk még kategorikusan cáfoltak. Hasonlóképpen fenntartással fogadják azt az orvosi véleményt is, amely szerint tünetileg jellemzően csak a fiatal felnőttkorban, általában 16-22 évesen jelentkező pangásos szívelégtelenségben szenvedett volna Jakab Richárd, s közvetlenül a menekülés miatti fizikai és lelki stressz kiváltotta szívmegállás vezetett a halálához.

A kecskeméti feszültséget növeli, hogy a roma rokonok és ismerősök gyászát otromba módon megzavarta egy férfi múlt vasárnap, aki a rendőrség épülete előtti jogszerű és békés demonstrációjukon megjelenve feliratokon hirdette, hogy a zászlós mellett áll. A férfiak nem bántották ugyan az általuk csak rendőr-provokátorként emlegetett ismeretlent, de három asszony megverte. Noha nyomozás ez ügyben is ismeretlen tettes ellen indult garázdaság gyanújával, könnyen előfordulhat, hogy még a gyász időszakában Jakab Richárd három családtagját is büntetőeljárás alá vonják - bátyját hivatalos személy elleni erőszak, édesanyját és nővérét pedig garázdaság miatt -, ami a hatóságokba és az igazságszolgáltatásba vetett maradék bizalmat is elpárologtatná a helyi roma lakosság körében, akik nyilvánvalóan a fiatalember halála miatti felelősség kimondását várják. A báty, Jakab Gusztáv kontójára egyébként szinte egymásra licitálnak az ismerősök, mondván, ha nem lesz "igazság", vagyis nem találják bűnösnek a zászlóst, akkor a nyolc évet már leült "Csomi" bevállal még tíz évet azért, hogy bosszút álljon testvéréért.

Érezhetően gondosan mérlegelik Kecskeméten Jakab Richárd halála óta a rendőrök, mikor intézkedjenek romákkal szemben. A Kórház utcában, ahol korábban napjában többször is megfordult járőr, egyelőre nem nagyon tűnnek föl, s az ellentüntető megverésekor sem avatkoztak be, noha az incidens a főkapitányság épülete előtt történt. Ferenczi László, a főkapitányság szóvivője ezt azzal magyarázza, hogy túl gyorsan, alig 35-40 másodperc alatt zajlott le a férfi megverése, s utána a szervezők maguk állították helyre a rendet, de nyilvánvaló a hatósági aggodalom, nehogy a demonstrálók újabb provokációnak tartsák a rendőri fellépést.

Az ügyészségi nyomozóhivatal mellett vizsgálja a kecskeméti esetet Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogokat védő ombudsman és Takács Albert, az állampolgári jogok parlamenti biztosának helyettese is. Kaltenbach az eset kapcsán a HVG-nek úgy nyilatkozott, "időzített bombát látok, s csak idő kérdése, mikor robban fel", bár hozzátette: az etnikai konfliktus erőszakba torkollása nem sorsszerűség, meg lehetne előzni. Nyilvánvalóan nem egy egyszerű rendőri intézkedés értékeléséről van szó Kecskeméten sem, hanem az egyre fenyegetőbb társadalmi jelenségről. Hasonló volt a helyzet Zalaegerszegen is, ahol a fegyintézetben égett halálra egy előzetes letartóztatásba vett roma gyanúsított (HVG, 2003. december 6.), s ott is lincshangulatú tömeg gyűlt össze rokonokból és ismerősökből.

FAHIDI GERGELY