„Borítékolható a bukás, ha valaki ugyanúgy fogalmaz egy blogban, mintha egy szaklapba írna. A világhálón inkább olyanformán kell megválogatni a szavakat, ahogyan azt egy konferencia után, a bárban cseverészve tenné egy kutató” – fejtegette a tudományos blogok írásának titkát Phil Myers amerikai biológus 2006-ban a Nature című tudományos folyóiratban. A recept, úgy tűnik, bevált: Myers blogja, a Pharyngula még abban az évben bekerült a világ 47 millió elektronikus internetes naplójának kétszáz legolvasottabbja közé. A Pharyngulának is otthont adó scienceblogs.com bejegyzései egyébként többnyire ismeretterjesztő jellegűek, s így nem jelentenek konkurenciát a kurrens kutatásoknak megjelenést biztosító, világszerte elismert tudományos szaklapoknak.

Pedig ez utóbbiakban meglehetősen körülményes publikálni: egy-egy tanulmány, például helyszűke miatt, sokszor az után is hónapokig vár a sorára, hogy az adott szakterület elismert tudósai felülvizsgálták és elfogadták a benne foglaltakat. A kutatók jelentős többsége ennek dacára nem blogokban teszi közkinccsé felfedezéseit. Attól félnek ugyanis, hogy az interneten pillanatok alatt publikálható – ám szakmabeliek által nem lektorált – eredményeket tudósberkekben nem vennék komolyan. Ódzkodásuk érthető, még a Nature internetes közösségi oldalán is – mint azt a HVG kérdésére Corie Lok, a Nature Network szerkesztője elmondta – bárki bármit publikálhat, ha a téma tudományos kérdéseket is érint.

„A tudományos áttörések megjelentetésével büszkélkedő elektronikus naplókra világszerte jellemző, hogy legfeljebb olyan (rész)eredmények publikálásában elsők, amelyeket valamely nyomtatott szaklap egy nagyobb tanulmány részeként már elfogadott. Akkor ugyanis a – nemegyszer álnéven blogoló – kutatóktól már senki sem bitorolhatja el a felfedezésüket, hiszen bizonyítékuk van rá, hogy a szóban forgó adatokat elsőként ők nyújtották be” – magyarázza Héja László, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának neurokémikusa a magyar nyelvű Akciós Potenciál ismeretterjesztő blog egyik szerzője.

A tudományos vitákat igencsak lelassító átfutási idő késztette az amerikai Seed tudományos magazin kiadóit, hogy a kutatók közti gyors kommunikációt elősegítő blogot gründoljanak. A 2007 végén indított researchblogging.org-on a szakértők által már ellenőrzött tanulmányokat vitat meg a világháló közönsége – informálta a HVG-t Dave Munger, a fórum elnöke. Az internetes kerekasztal azonban csak részben gyorsította fel a szakmai vitákat, mivel a bejegyzések – nemegyszer tekintélyes – szerzői ezen a fórumon is csak a már megjelent vagy legalább lektorált eredményeket véleményezik, a vadonatúj felfedezéseket továbbra sem itt teszik közzé. Éppen ezért a tudományos blogok egyelőre leginkább csak a hagyományos ismeretterjesztő újságírással vetélkedhetnek.

BALÁZS ZSUZSANNA