A magyar rajzfilmek nemzetközi karrierjéből többnyire csak a fesztiválsikerekről értesülnek a hazai nézők. A díjak közül kiemelkedik a Jankovics Marcell Küzdők című animációs rövidfilmjéért 1977-ben odaítélt cannes-i Arany Pálma és Rófusz Ferenc 1981-es Oscar-díja A légy című filmért.

Az elmúlt évtizedek egész estés magyar rajzfilmjei közül három közönségsikert említ Rafajlovics Hajnalka, az animációs filmek külföldi forgalmazásával is foglalkozó IP Film Hungary ügyvezetője. Az első az eredeti, négyrészes sorozatból 1982-ben egyetlen filmmé összegyúrt, Dargay Attila jegyezte Vuk. A fürge lábú róka történetét világszerte közel nyolcvan országban vették meg az összes (a mozi-, a televíziós és videoforgalmazást is magában foglaló) joggal, és mára olyan örökzöld mesefigurákkal együtt emlegetik, mint a Bambi. A lejárt licenceket a külföldi forgalmazók mind a mai napig szeretnék megújítani. Nem mindenütt ismerik persze a teljes sztorit, egyes országokban ugyanis apró változtatásokkal vették meg a filmet. Az USA-ban például egyes államokban ki kellett vágni a részeg ludak jelenetét, hogy gyermekeknek szóló műben ne propagálják az alkoholizmust.

Némiképp meglepő, hogy - forgalmazási szempontból - a második legsikeresebb egész estés rajzfilm az 1989-es Vili, a veréb. A Magyarországon a kevésbé emlékezetes rajzfilmek között számon tartott Gémes József-alkotást alig valamivel kevesebb országban forgalmazták, mint a kis Vuk kalandjait.

A több mint ötven ország által megvásárolt Macskafogó ebben a körben csak harmadik lett, igaz, angol nyelvterületen óriási siker volt a visszafogottan erőszakos gengszter- és kémtörténet. A Wikipedia online lexikon angol változata James Bond-paródiaként tartja számon. Az Egyesült Államokban Cat City (Macskaváros) címmel bemutatott filmet vetítették Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, de az 1990-es években Iránban, valamint latin-amerikai és afrikai országokban is. Igazi kultusza azonban Kanadában, az USA-ban és a skandináv országokban lett, ahol máig népszerűek a Cat City-s csengőhangok és egyéb relikviák. A világháló videomegosztóin a filmből Lusta Dick trombitaszólóját keresik a legtöbben, és - mint ott számos hozzászóló jelezte - lenne igény a magyar film angol feliratos változatára is, mert sokan úgy vélik, jobban értenék a poénokat, ha hallanák, hogyan hangsúlyozták azokat eredeti nyelven. A Wikipedia egyébként külön bekezdést szentel a film poénjainak, egyebek mellett kísérletet téve az "Egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska" rímlelemény magyarázatára. Mindezt annak ellenére, hogy Salamon Eszter, a Macskafogó producere szerint az angol szinkronban sikerült az eredetihez igen hasonló nyelvi világot teremteni. A Macskafogó - Lovuska dlja kosek (Macskacsapda) címen - még az egykori Szovjetunióban is kasszasiker volt. Ott is készült szinkron, igaz, a dalokat meghagyták magyarul.

A magyar rajzfilmsorozatok közül Rafajlovics Hajnalka szerint a Kockásfülű nyulat vették meg a legtöbb (60) országban, ám ezeknél, úgy tűnik, jóval nagyobb hatást gyakorolt külföldön a némiképp kevesebb helyen forgalmazott Mézga család, valamint a Gusztáv-széria. Az 1960-as évek elején Jankovics Marcell és Nepp József ötletéből született utóbbi Gustavus néven futott be nemzetközi karriert. Pedig ezt bizonyos mértékben nehezítette, hogy nincs benne dialógus, mivel szakértők szerint a beszéd nélküli történet nyomon követése nagyobb figyelmet igényel a nézőtől. Igaz, cserébe nincs szinkronköltség.

Mézgáék közel félszáz ország televíziós csatornáin tűntek fel, afféle "family entertainment"-ként, azaz a család minden tagjának szóló szórakoztatásként, de kiemelkedő sikert Európában, főleg a keleti blokk országaiban ért el a széria. Az egykori Csehszlovákiában népszerűségük az amerikai Simpson családéval vetekedett, igaz, Smoliknak hívták őket (a "smolar" szerencsétlen, peches embert jelent), és sikerült a magyarhoz egészen hasonló szinkronhangokat találni a figuráknak. A rendszerváltást követően külön cseh és szlovák szinkront készítettek, és attól kezdve a cseheknél Máris szomszédot Dr. Halírnak (fillérnek) hívják, a szlovákok viszont Zavisként (irigyként) találkozhatnak vele. A sorozat nem mindenütt jött be ennyire: Lengyelországban máig nem sikerült eladni a produkciót, akárcsak az USA-ban, ott a megfelelő színvonalú szinkron hiánya miatt.

GACSÓ ANIKÓ