A csomóoldó
150 éve jelent meg Philip Henry Gosse ma már afféle kreacionista klasszikusként emlegetett Omphalos: Kísérlet a...
150 éve jelent meg Philip Henry Gosse ma már afféle kreacionista klasszikusként emlegetett Omphalos: Kísérlet a geológiai csomó feloldására című munkája, amelyben elsőként próbálja összeegyeztetni a hagyományos, a Biblián alapuló földtörténeti kronológiát a természettudományokkal. Bár az 1810-ben az angliai Worcesterben született szerzőt ma már jobbára csak erről a munkájáról ismerik, Gosse a maga korában magasan jegyzett tengerbiológus volt, az ő nevéhez fűződik a londoni állatkert sós vizű akváriumának kialakítása, de ő írta az első tudományos munkát Kanada rovarvilágáról is.
A klérus minden formáját elutasító protestáns ébredési mozgalomhoz, a plymouthi testvérekhez csatlakozott Gosse-t az késztette az Omphalos megírására, hogy az újkor természettudósai - elsősorban James Hutton 18. századi skót geológus munkája nyomán - mindinkább kétségbe vonták azt az addig uralkodó egyházi nézetet, miszerint a Föld 6 ezer éves. Gosse szerint viszont azért nem helytálló a több millió évet valószínűsítő természettudományos kormeghatározás, mivel Isten úgy teremtette meg a Földet, hogy azon már léteztek mészkőhegységek, üledékrétegek, sőt az éppen megteremtett fákon már évgyűrűk is voltak. Mi több, az első emberpárt, Ádámot és Évát Isten hajjal és köldökkel teremtette meg.
Ez a momentum azért volt fontos, mert középkori teológusok évszázadokon át vitatkoztak arról, volt-e köldökük Isten első emberi teremtményeinek - erre utal Gosse művének címében a görög Omphalos (köldök) szó. Azért volt ez olyan lényeges, mivel Ádám és Éva köldökének léte a korábban uralkodó okfejtések szerint megkérdőjelezte volna az isteni teremtést, elvégre a köldök az édesanyához való kapcsolódás nyoma. Sőt - mivel a keresztények és a zsidók szerint Isten az embert a maga képére teremtette - ez egyenesen azt jelentené, hogy magának Istennek is van köldöke, amiből pedig az a szentségtörő gondolat következne, hogy a Teremtő is csak egy teremtmény. E paradoxont egyes teológusok úgy oldották fel, hogy leszögezték: ismeretes vétke után Ádámnak és feleségének Isten természetfeletti módon köldököt teremtett.
Gosse új megoldással előrukkoló könyvének fogadtatása egységesen elutasító volt. Tudományos körökben úgy vélték, a tengerbiológus teóriája alapján az sem zárható ki, hogy Isten öt perccel ezelőtt, belénk kódolt (általunk át nem élt, csupán átéltnek gondolt) élményekkel együtt teremtett meg - márpedig ez az érvrendszer lehetetlenné teszi a "gosse-izmus" tudományos bizonyítását (is). Egyes hívők pedig azt vetették a szemére, Istent kozmikus csalónak állítja be azzal, hogy a Teremtő az ősi létre utaló nyomokkal megtéveszti az embereket. Ezt követően a szerző a vallási áhítatnak és bibliamagyarázó könyvek írásának szentelte idejét, 150 évvel később viszont a modern kreacionisták - ha nem is mindig utalnak cím szerint klasszikus művére - részben az ő érveit húzzák elő a teremtéselmélet alátámasztására.
IZSÁK NORBERT