2008. március. 26. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. március. 26. 17:30 Prizma

Tankönyvbarátkozás

A közös európai múltfeldolgozás és -megértés felé vezető úton újabb lépés a kétnyelvű, de azonos tartalmú...

A közös európai múltfeldolgozás és -megértés felé vezető úton újabb lépés a kétnyelvű, de azonos tartalmú német-lengyel történelemkönyv megjelenése. A német és lengyel történészek által írt, egyelőre pár ezer példányban kinyomtatott tankönyvet az egymással szomszédos németországi szász tartomány és a lengyelországi alsó-sziléziai régió diákjai körében, néhány kiválasztott gimnáziumban tesztelik, azzal a céllal, hogy később a rendes tantervbe iktatva ez legyen a történelemoktatás alapja és segítse a két nép közötti megértést. Az 1933 és 1949 közötti eseményeket földolgozva a szerzők mindazonáltal meglehetősen nehéz korszakot választottak az első közös történelemkönyvhöz. Nem csoda, hogy máris több kritika érte, elsősorban konzervatív lengyel történészek részéről, akik szerint nem domborítja ki kellően a második világháborús lengyel ellenállás szerepét, és azt, hogy a lengyelek áldozatok voltak. Ugyanakkor az új lengyel kormány külügyminisztere, a konzervatív-liberális Radoslaw Sikorski teljes mellszélességgel kiállt a projekt mellett, amely jó példát követ: két évvel ezelőtt jelent meg az első közös német-francia történelemkönyv. Ezt azóta 45 ezer példányban vették használatba, elsősorban a francia-német határ közelében lévő iskolákban. Igaz, ennek a szerzői óvatosabban indítottak: először az 1945 utáni korszakot dolgozták föl. A rövidesen megjelenő második kötet már kritikusabb időszakot ölel fel: az 1815 és 1945 közötti éveket, amelyek során számos katonai konfliktusban, mindenekelőtt a két világháború idején egymást pusztító esküdt ellenségek voltak a németek és a franciák.

hvg360 Gyükeri Mercédesz 2025. január. 08. 13:14

Hipóval mosott tojás, tesztek horribilis áron, na meg a rendeleti kormányzás – emlékszik, milyen volt a covid magyar módra?

Magyarország az a hely, ahol az öt éve elkezdődött világjárvány a túlárazott és felesleges beszerzésekről, a kormányzati propagandáról, az oroszok és a kínaiak helyzetbe hozásáról, a parlamenti demokrácia szembeköpéséről és az információk eltitkolásáról szólt. No és persze a nyunyókáról.