Megszületett Tapsilla, az első magyar klónozott nyúl. Múlt pénteken a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban jött világra. A tudományos eredményt a Dinnyés András vezette genetikai újraprogramozás csoport érte el. A virgonc fehér húshibrid bőven szopik dajkájától, amelynek ugyancsak fehér színű természetes utódait a kutatók piros filctollal jelölték meg, nehogy összetévesszék őket Tapsillával. A gödöllői kutatócsoporté a világon a hatodik klónnyúl, az első 2002-ben Franciaországban jött világra. Nyulat klónozni nem egyszerű. Az embriók sokszor elhalnak, ha pedig megszületnek, a legtöbbjük - mint Tapsilla ikertestvére is - hamar elpusztul. A születés utáni tizedik napot igen kevés példány éri meg, hogy pontosan miért, a kutatók egyelőre nem tudják. Tapsilla a biológiai anyja petesejtjét körülvevő kumuluszsejtekből vétetett, ám a kutatócsoport szeretne bőrsejtekből is nyulakat klónozni, e sejteket ugyanis hosszabban lehet tenyészteni, így jutna idő finom genetikai módosítások végrehajtására is. Mivel a nyulak érelmeszesedési folyamata igen hasonló az emberekéhez, a genetikailag megfelelően módosított klóntapsifüleseken kitűnően vizsgálható lenne az érrendszeri betegségek lefolyása, illetve a gyógyszerek hatása. A brit Wellcome Trust orvosbiológiai kutatóalapítvány és az Európai Unió pályázati pénzeiből létrejött gödöllői kutatócsoport koordinátorként részt vesz a Nottinghami Egyetem patkányklónozási projektjében is, távolabbi tervei közt szerepel sertés és szarvasmarha klónozása. Egeret eddig fél tucatot klónoztak Gödöllőn, köztük a tavalyi születésű Klonillát, az első magyar klónállatot (HVG, 2006. november 18.), aki Tapsilla születése előtt egy héttel, "egér-középkorúan" hunyt el, miután egyszer nyolc, másodjára kilenc utódot szült. Az utódok élnek, egészségesek.