Csendben ünnepelték az alkoholtilalom megszüntetésének 75. évfordulóját Finnországban, bár az Alko állami italbolthálózat legnagyobb üzletének megnyitását a helsinki belvárosban nyilván nem véletlenül időzítették az április eleji jubileumhoz. Gazdaságtörténészek szerint az 1919-től 1932-ig tartó kísérlet mellékhatásokkal járt: csempészet, illegálisan főzött mérgező pálinkák. A szeszesital-exportjukban korlátozott dél-európai államok nem vettek finn fát és papírt, az 1930-as évek gazdasági válsága közepette az államkincstár is kárát látta az elmaradt adóbevételeknek. Végül a finnek 70 százaléka népszavazáson hozta vissza az alkoholt. Az ezzel járó problémák azóta is nemzetköziek. 2004-ben, Észtország EU-csatlakozásakor a finnek kénytelenek voltak az észt szintre csökkenteni az alkoholadót, nehogy még jobban beáramoljon a Finn-öböl túlpartjáról az olcsóbb innivaló, viszont a kedvezőbb ár Finnországban is föllendítette a fogyasztást. Miután nemrég mindkét országban választások voltak, az új helsinki és tallinni parlament megint emelni készül az alkoholadót. Ezt az árdrágítást egy felmérés szerint a finnek több mint 50 százaléka ellenzi, viszont a legutóbbi adatok szerint a 15-64 év közötti finn férfiak körében a szesz a legfontosabb halálozási ok.