Hová tűnt, eltűnt-e egyáltalán a marsi víz? - teszik fel a kérdést a csillagászok világszerte, miután a Svéd Űrfizikai Intézet közzétette meglepetést keltő eredményeit. Az európai Mars Express űrszonda adatai azt mutatják, hogy a bolygó légkörének felsőbb rétegeiből a napszél másodpercenként 20 gramm oxigént és szén-dioxidot sodor el, jóllehet az 1989-ben vizsgálódó Fobosz-2 szovjet szonda mérései alapján százszor nagyobb szökési sebességet kalkuláltak. "Csillagászok ma széles körben bizonyítottnak veszik, hogy a Mars felszínének nagy részét víz borította, légköre pedig egykor a mainál jóval sűrűbb volt - magyarázta a HVG-nek a svéd kutatást vezető Stas Barabash. - Míg azonban eddig úgy hitték, a víz az atmoszférán át az űrbe távozott, a most mért tempó lassabb annál, mint hogy a víz teljes mennyisége a légkörön át távozhatott volna." Nem kizárt tehát, hogy a bolygó felszíne alatt - akár életet is rejtő - víztározók találhatók. Ez arra is választ adhatna, honnan tört fel a folyadéktömeg, amely kivájhatta a folyóvölgyeknek tűnő járatokat, amelyek a NASA marsjárója, a Mars Global Surveyor évekkel ezelőtti felvételein időnként megjelennek. "Mérési eredményeink másképp is magyarázhatók - fogalmazott óvatosan Barabash -, elképzelhető ugyanis, hogy a víztömeg kozmikus katasztrófa, például meteorbecsapódás eredményeként került az űrbe." Ha mégis léteznek a víztározók, felderítésükre alkalmas lehet az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda felszín alatti kutatásokra képes radarja is."Folyóvölgyek" a Marsonnasa