Akit a távolabbi múltban messze balra is kiterjedő családi gyökerek nemigen tartottak vissza attól, hogy a Zeneakadémia helyett 1985-ben elkezdett orvosi tanulmányok közepette már a rendszerváltozás környékén ne tűnjön fel a Fidesz lakóhelyileg illetékes kispesti szervezetében. 1991-ben még párttagságot is vállalt. Épp abban az évben, amikor befejezte az orvosi tanulmányokat, és elhelyezkedett a SOTE II. Anatómiai Intézetében. Igaz, addigra már túl van egy kevésbé sikeres vállalkozás gründolásán is, ami hozzájárul, hogy mindinkább megerősödjön benne a meggyőződés: igazi terrénuma a politika. Annak ellenére is, hogy az 1994-es parlamenti választásokon a polgárok nem honorálták a fővárosi közgyűlésben időközben számára adódott mandátum révén addig felhalmozott tapasztalatait. Pedig zsurnalisztaerényeket is felvillant: korábban a Budapesti Fidesz Hírlevélben, illetve a Kispesti Polgárban, újabban már a Magyar Nemzetben is. A pártkarrier a Fidesz budapesti választmányának alelnöki posztjával, kerületi egyéni önkormányzati képviselőséggel, illetve a fővárosi közgyűlésben vállalt Fidesz-MKDSZ-frakcióvezetőséggel teljesedik tovább, hogy idén májustól, megörökölve Deutsch Tamás budapesti elnöki székét, felhágjon az eddigi csúcsra.

"Leginkább a zongorázás tud kikapcsolni, illetve a lábsérülésem miatt elhagyott foci helyett három labrador kutyám sétáltatása" - tudatja a fővárosi ellenzék eleje, hogy a politikai csaták szüneteiben mivel őrzi mentális kondícióját. Aki a XV. kerületben, "természetesen Fidesz-színekben" tevékenykedő önkormányzati képviselő nejével egy XI. kerületi családi házban él. Innen viszonylag könnyen lehet kiautózni az érdi nyaralóba.

- Régen voltak ennyire hatékonyak a fővárosi fideszesek: a főpolgármester népszerűségi indexe nagyot esett, és sikerült elmozdítani az István-kórház a jobboldal által már rég célkeresztbe vett főigazgatóját is. Jár ilyenkor holmi prémium?

- Orbán Viktor egy budapesti választmányi ülésen nyilvánosan is megdicsérte a frakciót. Nem csak engem, hiszen ezt a munkát egyedül képtelen lennék elvégezni. Ezen túl semmi.

- Ez sem kevés. A jól végzett munka után nyilván jólesett a relaxációként szokásos, otthoni zongorázás. Ez amolyan magányos zenélgetés, avagy családi körben adott koncert?

- A gyerekeim már megszokták, így nőttek fel. Benedek hasfájós volt. Olyankor azzal nyugtattam, hogy játszottam neki. Arra mindig elaludt. De sajnos a másik gyerek sem kötődik a zenéhez. Nincs jó zenei hallásuk sem.

- Vigaszul ott a zongoragyűjteménye. Honnan a szenvedély?

- A gyűjtés birtoklási vágyat, illetve egyre halmozódó állományt kellene hogy takarjon, de erről szó sincs, jelenleg három zongorám van. A dolog úgy kezdődött, hogy volt egy, és annak felújíttatása közben kiderült, némi javítgatással sokkal nagyobb értékű zongorát lehet létrehozni. Ma pedig szinte fillérekért lehet lepukkant hangszerekhez jutni...

- De mit csinál ezekkel egy antimuzikális családban? Mindennap másikon játszik?

- Felújítás után bérbe adom őket. Sokan járnak a Zeneakadémiára külföldi vendéghallgatók, például számosan a Távol-Keletről, akiknek kell a gyakorlóhangszer. Nem akarom az ügyet nagydobra verni, hiszen rontanám a saját üzletemet, de annyit elárulok, hogy a bérleti díjakból viszonylag hamar visszajönnek a befektetett összegek.

- Mindebbe disszonáns akkordként szólt bele, amikor Csurka István Magyar Fóruma bolsevik rokonsággal próbálta lejáratni. A történet akár egy görög sorstragédia...

- Mindezekről a családi együttebédeléseken egyre többet tud meg az ember. Nyilván minden családnak megvannak a maga titkolt történetei, nálunk sem volt mindennapos beszédtéma, hogy nagyapámat, Kupper Bélát 1956-ban kivezényelték a Csepel Művek védelmére, mert a forradalmárok úgy vélték, hogy orosz katonák vannak az üzem területén. Később odament édesapám is, aki a portaépület tetején megbújva azt látta, hogy szóváltás alakul ki. Bekiabálták, hogy Kupper áruló, ávós, és akkor valaki rálőtt a fegyvertelen emberre, aztán a mentőre is, amelybe betették. Ott halt meg.

- A Magyar Fórum szerint a papa utóbb bosszút is állt a lövöldözőn...

- Az a cikk is hozzájárult ahhoz, hogy utána újabb és újabb kérdéseket tegyek fel a családnak. De ugye ez az én portrém?

- Olyannyira, hogy meg is kérdeznénk: beperelte az újságot?

- Nem csináltam semmit. De nem is éreztem soha, hogy a megjelent információknak bármiféle hatásuk lett volna az életemre, a karrieremre.

- Hát ha a hőn áhított Zeneakadémiára nem is, az orvosira csak bekerült. De onnan is váltott: vállalkozó lett, majd belevetette magát a politikába is. Oda mi hajtotta?

- Vállalkozóként édesapám korábbi külkeres kapcsolataira próbáltunk építeni. De nem ment. Ráadásul az is kiderült, hogy a dolog nem működik együtt az apámmal.

- Pedig lenne tere a családi vállalkozásban, hiszen a papa és két nagybácsi a kenőolaj-kereskedelemben, valamint a budapesti parkolóhelyek üzemeltetésében is jelentős szerepet vállaltak. Lehet, hogy ön a Fidesz-karrierrel kvázi lázadt ez ellen?

- Nekem több lázadásom is volt a családommal szemben. Ez valóban az egyik. És ugye az elmondottakból is kiderülhetett, hogy édesapámnak és fivérének is erős elkötelezettsége volt a baloldal felé. Ők így nőttek fel. És akkor a másik oldalon ott az én generációm, például a nővérem férje, a sógorom is Fidesz-tag. Sőt önkormányzati képviselő.

- Ajaj. És esik szó otthon a politikáról?

- A családi ebédeken tabu a politika.

- Be is tudják tartani?

- Nehezen. Ebből aztán mindig konfliktus is van. Olyankor mindig valamelyik bölcsebb asszonynak kell közbelépnie, és rendre intenie a család vehemensebb férfi tagjait.

- És kinn a közéletben? Feltesszük, nem tekinti a politikai pálya végállomásának az önkormányzati sürgés-forgást...

- Bár ma tényleg fontosabb az önkormányzati politizálás, kétségtelen, hogy azt a politikai ismertséget, amit az elmúlt években felhalmoztam, hiba volna nem kamatoztatni. Jelenleg ki vagyok nevezve választókerületi elnöknek, ami potenciális indulást feltételez.

- Az említett ex-miniszterelnöki vállveregetéssel együtt ez nem is kevés...

- Azt gondolom, egy budapesti elnöknek minden pártban olyan helyen kell szerepelnie a listán, ami önmagában is bejutó pozíció. Mégsem gondolkodom ezen. Sőt még arra sem vennék mérget, hogy egyáltalán fenn leszek a listán. Mert ha indulok egyéniben, akkor kötelességem onnan bejutni a parlamentbe.

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN