Fél évet kapott az orosz ásványkincs-felügyelettől a magántulajdonú Russznyefty olajcég és a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. fele-fele tulajdonú közös vállalata, a Zapadno-Malobalikszkoje (ZMB) Kft. múlt csütörtökön, hogy megszüntesse az azonos nevű nyugat-szibériai olajmezőn tapasztalt szabálytalanságokat. Ellenkező esetben az állam visszaveheti a 2016-ig érvényes kitermelési jogot, amelyet hét éve szerzett meg, akkor még a Jukosz olajvállalattal társulva, a Mol. A hatóság most elsősorban azt kifogásolja, hogy nem hasznosítják az előírásoknak megfelelően az olajjal együtt feltörő úgynevezett kísérőgázt a hanti-manysi autonóm körzet területén fekvő lelőhelyen. A kitermelési engedély értelmében ugyanis ennek csak 5 százaléka mehetne veszendőbe, a ZMB azonban nem tudja teljesíteni e feltételeket.

Pedig jó ideig nem voltak ilyen gondjai. 2006-ban például a ZMB 60 millió köbméter gázt pumpált a legnagyobb orosz olajcég, az állami tulajdoni többségű (a Russznyeftyvel össze nem tévesztendő) Rosznyefty érdekeltségébe tartozó Juganszknyeftyegaz vezetékébe, onnan pedig a fő tulajdonoson, a Gazprombankon keresztül az ugyancsak állami kötődésű Szibur szénhidrogén-vállalat gázfeldolgozójába. Mivel az idén mintegy 55 millió köbméter kísérőgáz feltörésére számítanak, e konstrukcióban a teljes mennyiséget hasznosítani tudnák – közölték a HVG-vel a Russznyeftynél. Az állami Rosznyefty azonban két éve – műszaki okokra hivatkozva – leállította a gázközvetítést. A Russznyefty azóta több javaslattal is előállt, és – miközben az alternatív megoldási lehetőséget is keresi – minden évben kezdeményezi az együttműködés felújítását. Mind ez ideig hiába.

Egyes feltételezések szerint a Rosznyefty áll a hatósági fellépés mögött. (Mint a Molnál a HVG-nek elmondták, az orosz felügyelet múlt csütörtökre szóló faxidézését az előző hét péntekén, jóval a moszkvai hivatali munkaidő lejárta után, délután háromnegyed négy felé kapták meg.) Nem kizárt, hogy a Rosznyefty e lélektani hadviseléssel akar nyomást gyakorolni az orosz–magyar társaságra. Maga is szívesen rátenné ugyanis a kezét a Zapadno-Malobalik olajmezőre, és ebben sokat segíthet neki a hatósági irgumburgum. A rövidre szabott határidő alatt a ZMB önállóan nem tudja teljesíteni a vele szemben támasztott követelményeket – tájékoztatták a HVG-t a cégnél. A Rosznyefty alighanem abban érdekelt, hogy az orosz–magyar vegyesvállalat elbukja a kitermelési jogot, mert akkor arra ő is jó eséllyel pályázhat. Hivatalosan azonban a Rosznyefty visszautasít minden ilyen típusú találgatást. „A bányahatósági eljáráshoz nincs közünk, folyamatban lévő perünket pedig nem kommentáljuk” – közölte a HVG-vel Nyikolaj Manvelov szóvivő.

Merthogy az olajipari gigász, amely a sokak szerint vitatott körülmények között felszámolt Jukosz vagyonának jelentős részét bekebelezve lett az ágazat oroszországi éllovasa, pert is indított a becslések szerint 19–25 millió tonnás tartalékokat rejtő olajmező megszerzéséért. Máig nem tud megbékélni azzal, hogy miközben 2004 végén ő vásárolhatta meg a Jukosz-csoport fő vállalatát, a Juganszknyeftyegazt, a ZMB fele része egy évvel később a Russznyeftyhez került. A Rosznyefty egyik leányvállalata azzal az indokkal pereskedik a tulajdoni helyzet megváltoztatásáért, hogy a Jukosz hitelezőjeként a társaság csődjekor nem jutott hozzá több mint ötmilliárd rubelnyi kintlévőségéhez, a ZMB felét pedig jogtalanul értékesítették, mert a Jukosz-vagyon akkor már zár alatt volt. Áprilisban első fokon meg is nyerte a pert, a fellebbviteli fórum azonban néhány hete új eljárást rendelt el.

Ha másodfokon is veszítene, aligha tudna fizetni a Russznyefty, amely nemrég került az adóügyei miatt Oroszországban körözött és ezért külföldre menekült alapító tulajdonosától, Mihail Gucerijevtől a válság által megtépázott Oleg Gyeripaszka milliárdos érdekeltségi körébe. A cég adóssága ugyanis – a Vedomosztyi üzleti napilap szerint – eléri a 7 milliárd dollárt. Így valószínűleg kénytelen lenne átengedni a vitatott olajmezőn dolgozó kft-ben lévő részesedését a Rosznyeftynek, amely orosz elemzők szerint bizonyára azonnal megpróbálná megszerezni a Mol tulajdonhányadát is.

Ami nem tűnik könnyű menetnek, hiszen a kitermelési jog elvesztése a Molt is érzékenyen érintené. A ZMB-mező adta ugyanis a magyar olajcég tavalyi olajtermelésének 51, összes szénhidrogén-termelésének pedig a 23 százalékát – emlékeztetett a Concorde Értékpapír Zrt. Egyúttal a Mol éves konszolidált adózás előtti eredménye (ez 2008-ban 158 milliárd forintra rúgott) 5 százalékától vehetne búcsút, ami a részvények értékéből morzsolna le. A világpiaci kőolajárak közel 4 százalékos esése mellett ennek az eshetőségnek is betudták a CIB Bank elemzői a Mol-részvények múlt csütörtöki 3,8 százalékos tőzsdei leértékelődését. Hosszabb távon ugyanakkor az olajpapírok drágulását idézhetné elő, ha kiderülne: a mostani akcióval az oroszok a Mol menedzsmentjét kívánják rábírni arra, hogy fogadja barátságosabban a cégben áprilisban 21,2 százalékos részesedést szerzett Szurgutnyeftyegaz közeledését. A felvásárlási spekuláció felerősödése általában árfolyamnövelő hatású, ilyenkor ugyanis a befektetők arra számítanak, hogy az új tulajdonos előbb-utóbb vételi ajánlatot tesz részvényeikre a piacinál magasabb árfolyamon.

A Rosznyefty igazgatósági elnöke a nagy hatalmú miniszterelnök-helyettes, Igor Szecsin, aki többször is értésre adta, hogy az orosz kormány támogatja a Molba bevásárolt Szurgutot a magyar céggel folyó jogvitájában. A Szurgut azért indított pert a Mol ellen, mert az formai okokra hivatkozva nem jegyezte be a részvénykönyvbe az osztrák OMV-től megvásárolt Mol-pakettjét, s emiatt az oroszok nem vehettek részt a magyar olajcég április 23-ai éves közgyűlésén. Így kísérletet sem tehettek rá, hogy megtorpedózzák azokat a részvényesi határozatokat, amelyek a Mol ellenséges felvásárlás elleni védelmének további erősítését szolgálták (HVG, 2009. május 2.).

Azóta folyik az üzengetés. Legutóbb az orosz állami felügyelet faxának kézhezvételét követő hétvégén közölte Szecsin Veres Jánossal, az orosz–magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság társelnökével Moszkvában: a Szurgut Mol-befektetése „olyan léptékű, hogy a körülötte kialakult kedvezőtlen helyzet feltétlenül magára vonja Oroszország figyelmét”. A Mol vonzerejét az adja, hogy mára stratégiai jelentőségűvé nőtte ki magát a kelet-közép-európai régióban. A horvát INA közvetlen irányításának június elejei megszerzését (lásd Nem fosztogatnak című írásunkat) követően már öt olajfinomítóval és tíz országban több mint ezer benzinkúttal rendelkezik, emellett Európa tíz legnagyobb polimergyártója közé verekedte be magát. S ami az Európa felé közvetlen csatlakozást kereső oroszok számára talán a leglényegesebb: a Mol ellenőrzi a stratégiai jelentőségű gázszállítást a tulajdonában lévő, földgázszállítási és rendszer-irányítási engedéllyel rendelkező FGSZ Földgázszállító Zrt.-n keresztül.

Moszkvában évek óta tartják magukat azok a feltételezések, amelyek szerint a mintegy 20 milliárd dolláros adósságot felhalmozott Rosznyefty és a hasonló nagyságú tartalékokkal rendelkező, kormányhoz közelinek tartott Szurgut (HVG, 2009. április 4.) egyesülhet. Noha Szecsin cáfolta, hogy ilyen tervek lennének, e híreszteléseket tovább erősítette, hogy néhány hete, a Rosznyefty közgyűlésén Vlagyimir Bogdanovot, a Szurgut vezérét is az igazgatóság tagjává választották.

CSABAI KÁROLY, NÉMETH ANDRÁS / ZÁGRÁB, POÓR CSABA / MOSZKVA