Hajnali 6-kor jöttek, egy egész csapat. Órákig kutattak a lakásban, a konyhakredencből minden papírt elvittek. Csak dél körül fejezték be, amikor mondtam, hogy muszáj injekcióra mennem. Az unokámat elvitték, de aztán elengedték - mesélte a HVG-nek egy 84 éves budapesti asszony, akinek unokája, Felker Patrik 37 éves munkanélküli autószerelő a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által a múlt héten leleplezett 17 milliárd forintos pénzmosási ügy egyik gyanúsítottja. Az érintettek lehallgatása után egyszerre hetven helyszínen végrehajtott akcióban a vámnyomozók 23 embert, köztük a CIB Bank három alkalmazottját gyanúsították meg bűnszervezetben elkövetett pénzmosással, adócsalással vagy vesztegetéssel. A főszervezők közül négyet - egy magyar, egy magyar-belorusz, egy ukrán és egy orosz állampolgárt - előzetesbe dugtak, egy orosz és három magyar viszont megszökött. Az eljárásba neves ügyvédek kapcsolódtak be: az egyik bankos védője Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, egy másik gyanúsítotté pedig Zámbó Gyula, Kulcsár Attila exbróker ügyvédje.

Az egykori autószerelő a banda apró, ám annál fontosabb láncszemeként tevékenykedett. Ő bábáskodott ugyanis annak a közel ötven, papíron számítástechnikai, takarító- vagy építőcégnek a bejegyzésénél, amelyek CIB bankbeli számláin a hatóságok gyanúja szerint bűncselekményekből származó milliárdokat folyattak át, majd vettek fel strómanok révén készpénzben. Az érintett cégek székhelye Felker Patrik 60 éves, nyugdíjas édesanyjának budapesti, XVIII. kerület Csontváry utcai, nyolcadik emeleti lakása. A pénzmozgató vállalkozások többsége románok tulajdonában áll (de a székesfehérvári fiatalok krízisotthonának egyik lakója is megtalálható köztük), akik némi javadalmazás fejében Budapestre jöttek céget alapítani. Felker egyébként eddig összesen háromszáz esetben vett részt fiktív cég alapításában, vagy vásárolt meg bukott vállalkozást. Egy általa képviselt románnak adta el például 2006 tavaszán veszteséges Jászfalu Kft.-jét Bokorovics Balázs, a Pannonplast elnöke, a Synergon igazgatósági tagja, aki a HVG-nek hangsúlyozta, nem tudott a közvetítő zűrös ügyeiről.

A közterheket nem fizető Csontváry utcai vállalkozások az adóhivatalnak is szemet szúrtak, amely idén nyáron többük adószámát törölte. A vámnyomozók szerint a pénzmosást megelőző bűncselekmény-sorozat egyébként elektronikai cikkek külkereskedelmére épült. A szökésben lévő szentendrei Kláris Attila és az orosz Kogan Jakov, valamint a leültetett budapesti Pethes Miklós irányításával működő bűnszervezet azt a lehetőséget használta ki, hogy az Európai Unióba behozott áruk vámkezelése és az általános forgalmi adó (áfa) megfizetése szétválasztható: a távol-keleti elektronikai cikkeket (amelyek az unióban többnyire vámmentesek) Ausztriában vámkezeltették, majd az okmányokra azt írták, hogy azokat szlovák és román piacokra viszik. Ehelyett a kamionok Magyarországra hozták a rakományokat, ahol senki sem fizette meg az összesen 17 milliárd forintnyi áru után járó 3,4 milliárd áfát.

Mi több, a csaló vállalkozók, illetve érdekeltségeik mintegy 350 millió forintnyi áfát még le is vontak befizetési kötelezettségükből - derül ki a Fővárosi Főügyészség indítványából, amelynek alapján a bíróság az előzetes letartóztatásokról döntött. A Budapestre, illetve a fővároshoz közeli raktárakba érkező elektronikai cikkek egy részét ugyanis Szerbiába exportálták, ám csak papíron, mivel az áru a szabadkai vámszabad területen, offshore cégeknél landolt. Utóbbiak átpapírozták, mintha Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül Szlovákiába és Romániába vinnék azokat tovább, ám végül visszahozták Magyarországra, s itt adtak túl rajtuk.

A szinte követhetetlen árumozgatás egyik központja az "exportáló" Ramiris Rubin Zrt. volt, amelynek tulajdonosa egy hasonló nevű ciprusi cég, a "vevők" pedig létező - de semmilyen tevékenységet nem végző - szerb, szlovák és román cégek. A tényleges magyarországi piaci értékesítésben több vállalkozás segédkezett, például a Kláris családja kezében lévő Partner Computer Kft., az idén augusztusig Kláris- Pethes-érdekeltségű Focus Computer Hungary Kft., vagy a magyar-belorusz Borovoj Vlagyimir tulajdonában álló VLR Computer Kft. A banda egyik, szökésben lévő tagja, Filkor Szabolcs pedig számlagyárat működtetett a banki átutalások megalapozására.

"Nem értem, mit keres védencem, Pethes Miklós a gyanúsítottak között. Ő semmit sem tett, csak régi, jó barátja Kláris Attilának" - mondta a HVG-nek Mester György, Pethes ügyvédje. A vámosok ezzel szemben azt állítják, a Klárissal a cégnyilvántartásban is követhetően, szoros üzleti kapcsolatban álló Pethes szervezte meg a banki pénzmozgatásokat. Más ügyvédek is azt hangsúlyozták a HVG-nek, hogy a vámosok kapkodtak, nagy csinnadrattával csaptak le a bandára, de nem gyűjtöttek elegendő bizonyítékot, nem illesztették össze a mozaikokat. Az egyik érintett például azért lett gyanúsított - vélekedett Sárdi István ügyvéd -, mert tanácsot adott a magyar Szó Tamásnak és Kiss Jenő Györgynek abban, hogyan kell Romániában céget alapítani. Ám az így született csíkszeredai G-Force Trade a vámosok szerint fiktív számlákat bocsátott ki.

A három banki alkalmazott is tagadja, hogy megvesztegették volna őket. A gyanús pénzmozgásoknak persze fel kellett volna tűnniük (a CIB egyik fiókjából például 6 milliárd forintot vettek fel készpénzben), ám nem mindegy, hogy a bankosoknak bejelentési kötelezettségük elmulasztásáért vagy szándékos bűnrészességért kell-e majd felelniük. Az új pénzmosási szabályok szerint mindenesetre december 15-étől a bankoknak (és minden más erre kötelezettnek) már nem a rendőrségnek, hanem a vámosoknak kell jelenteniük a pénzmosásgyanús ügyleteket.

Az eset egyébként nemcsak azért vert fel nagy port, mert ez a vámosok legnagyobb idei fogása (a VPOP nyomozói 2007-ben eddig összesen 100 milliárd, bűncselekménnyel szerzett forintra bukkantak), hanem például azért is, mert november 24-én, szombaton, az ügyeletes VIII. kerületi bíróságon botrányba fulladt az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetesbe helyezéséről tartott hosszú tárgyalássorozat. A kicsiny bíróságra ugyanis nem engedték be egyszerre az összes ügyvédet, így némelyikük fél napot várakozott a hideg utcán, míg védence sorra került. A feszült helyzet akkor oldódott, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy, épp a piacon vásárló bírót rendelt ki segítségül, aki kerékpárral érkezett a helyszínre.

A VPOP által most leleplezett hálózat egyébként feltehetően csak a számtalan hasonló egyike, így vélhetően Magyarországon százmilliárdos értékre rúghat az ugyanilyen technikával végrehajtott pénzmosás és adócsalás - figyelmeztetnek a szakértők. Csak Budapesten több, a Csontváry utcában bejegyzett fantomcégekhez hasonló hálózat működik, például a Pannónia utca 100. alatt, ahol kétszáz szlovák érdekeltségű cég székhelye található. A fantomhálózatok olykor egymás közt is üzletelnek: Felker Patrik például két általa tulajdonolt céget olyan románoknak adott el, akiket a pillanatnyilag több büntetőügy kapcsán bíróság előtt álló Pécsi Kálmán jogtanácsos képvisel. Pécsi volt a kézbesítési megbízottja azoknak a tavaly lebukott számítástechnikai cégeknek, amelyek a rendőrségi gyanú szerint 17 milliárd forintos adócsalást követtek el.

GYENIS ÁGNES