Zártkörűen működő részvénytársaságként gyorsan le tudjuk bonyolítani a szavazást az állami aranyrészvény megszüntetéséről - bizonygatta a HVG-nek Kovács László, a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. elnök-vezérigazgatója múlt pénteken. Kereken egy héttel a határidő lejárta előtt, ameddig az Országgyűlés áprilisi döntése értelmében harminc magyarországi társaságnak törölnie kell alapszabályából az állam számára speciális jogokat biztosító úgynevezett aranyrészvényt. Ezen a jogi procedúrán a társaságok többsége már túlesett - derült ki a HVG szúrópróbaszerűen elvégzett körkérdéséből. A Pick kivárását persze magyarázhatja, hogy a határidőből való kifutásnak ezúttal nem lesznek következményei, hiszen az aranyrészvények a törvény erejénél fogva mindenképpen megszűnnek, és átalakulnak törzsrészvénnyé.

Régi adósságot törleszt Magyarország az állami aranyrészvény száműzésével. Az 1993-ban, a Magyar Távközlési Rt. - mai nevén Magyar Telekom Nyrt. (MTelekom) - privatizálásánál debütált speciális értékpapír a nemzetgazdaságilag stratégiai jelentőségűnek minősített cégekben, az országos közműszolgáltatókban, valamint a honvédelmi és más különleges feladatokat ellátó társaságokban az állami ellenőrzés egyik eszköze volt. Annak birtokában az állam jóváhagyására volt szükség például az érintett társaságok eszközeinek eladásához, alaptőkéjének leszállításához vagy a vezető testületek összetételének módosításához. Bevetésére azonban ritkán került sor. Az MTelekomot például az állam sosem akadályozta a gazdaságilag indokolt döntések meghozatalában - közölték a HVG érdeklődésére a távközlési cégnél. A Hungaropharmánál ugyan élt vétójogával az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV), de annak annyira nem volt tétje, hogy Szabó Ferenc vezérigazgató ma már nem is emlékszik a konkrét ügyre. Élénken él viszont a Dunai Repülőgépgyár Zrt. elnök-vezérigazgatójában, Kovács Gézában az a két-három évvel ezelőtti eset, amelynek során a Honvédelmi Minisztérium kilátásba helyezte, hogy az igazgatóság (it) kapacitásbővítési terve ellen szavaz. Ám erre végül nem került sor. Az aranyrészvénnyel ugyanis egy-egy hely is járt az államnak az érintett társaságok it-jében és felügyelőbizottságában (fb), általában a vita e testületekben folyt le, amíg meg nem született a kompromisszum, így az eltérő nézetek általában el sem jutottak a tulajdonosi fórumig.

Csekély gyakorlati jelentősége ellenére azért kellett megszüntetni az aranyrészvényt, mert az ellentétes a piacgazdasággal, akadályozza a szabad versenyt. Mivel az Európai Bizottság (EB) szemében különösen vörös posztó e speciális értékpapír, hiszen az abban megtestesülő szavazatelsőbbségi jog gátolja a tőke szabad áramlását, vagyis azt, hogy az unióban bejegyzett cégek egymásban befolyást szerezzenek, Magyarország az uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalta, hogy az aranyrészvényekről szóló szabályozását 2002-re összhangba hozza a közösségi jogokkal, de a kötelezettségnek a 2004-es belépésig, sőt utána sokáig nem tett eleget. Az EB 2005 végén jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. Bár idén az aranyrészvények megszűntek, a hazai törvényalkotók még mindig nem lélegezhetnek fel, mivel az EB most vizsgálja a törzsrészvénnyé való kötelező átalakításról szóló paragrafusokat, s ha azokban kivetnivalót talál, bírósági keresetet is benyújthat az Európai Bíróságon.

Azt a változást azonban Brüsszel minden bizonnyal pozitívan fogadja majd, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter privatizációs törvény szerinti vétójoga megszűnik a társaságok közgyűlési döntéseivel kapcsolatban. Az új szabályozás alapján a Magyar Energiahivatal elnöke jelölhet egy-egy főt az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű cégek (erőművek, áram- és gázszolgáltatók) it-jébe és fb-jébe. Igaz, e tagságokhoz már nem jár szavazati jog, az állam kijelölt képviselői konzultációs jogkörrel, tájékozódás és információnyújtás céljából vehetnek részt a vezetőtestületekben. Mégsem tűnik hiábavalónak az állami delegált részvétele, hiszen a tapasztalatok szerint mondandójának az aranyrészvényes érában is volt súlya, pedig egy szavazatával az it-ben és az fb-ben akkor is kisebbségben maradhatott (a vétójogot csak a közgyűlési szavazásoknál lehetett gyakorolni).

A nagytulajdonosoknak kedvez, hogy ezentúl az állami hatóság szólhat bele az engedélyes vállalkozás átalakulásáról, a jogutód nélküli megszűnéséről, az alaptőke leszállításáról, a tevékenységek kiszervezéséről vagy a befolyásszerzésről szóló döntésbe - közölte a HVG-vel Gordos Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, akit múlt csütörtökön választottak be a Paksi Atomerőmű Zrt. it-jébe. A hatósági döntés ugyanis a bíróságon megtámadható, míg a közgyűlési állami vétóval szemben nem lehetett mit tenni. Ez versenyszerű megközelítés, nem véletlen, hogy az EU-ban is ez a módi.

Abban az esetben is lehet ráhatása az államnak a számára valamilyen szempontból fontos cégekre, mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény megengedi, hogy a cégek közgyűlése a "mezei" tulajdonosokhoz hasonlóan az államnak is szavazatelsőbbségi részvényt adjon. A Mol már élt is e lehetőséggel: áprilisi közgyűlésén olyan papírral ruházta fel az ÁPV-t, amellyel annak egyetértése nélkül nem szüntethető meg a 10 százalékos szavazati korlát. Lapzártakor pedig folytak az egyeztetések arról, hogy az állam a Mavirban is kapjon ilyen szavazatelsőbbségi részvényt. Úgy tudni, az SZDSZ köz-, nemzet- és ellátásbiztonsági okokból fenntartaná az állami befolyást a villamosenergia-ellátásban alapvető szerepet betöltő cégben.

CSABAI KÁROLY