Közösségi szinten, rendeletben vagy irányelvben jelenleg nincs szabályozva a vállalatok unión belüli, tagállamok közötti székhelyáthelyezése. A Daily Mail-ügy óta mintha a nagyobb mozgásszabadság irányába hatna az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata. Szakértők szerint legalábbis ekként értékelték a SEVIC Systems AG ügyében 2005-ben meghozott verdiktet, amely a határokon átnyúló vállalati fúziók kapcsán kimondta: a letelepedés - EK-szerződésben lefektetett - szabadságával nem fér össze, ha egy tagállamban pusztán azon az alapon utasítják el két vállalat összeolvadásának a bejegyzését, hogy az egyik társaság székhelye egy másik tagállamban van.

A székhelyáthelyezés elsősorban adózási szempontból vet fel kérdéseket, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények szerint egy társaság illetőségét, vagyis adójogi honosságát általában a központi ügyintézés helye, azaz a székhely határozza meg. Az Európai Bíróság az úgynevezett Cadbury-ügyben tavaly szeptemberben hozott ítélete az ellenőrzött külföldi társaságokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az a körülmény, hogy egy társaságot a kedvezőbb jogszabályok előnyeinek kihasználása céljából hoztak létre valamely tagállamban, önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a letelepedés szabadságával visszaéltek. Ugyanakkor a bíróság, szem előtt tartva a közösségi jogszabályok kijátszásának lehetőségét, utalt arra is, hogy a tényleges gazdasági tevékenység végzésének szándékával történő valós letelepedés - üzlethelyiségek, személyzet és berendezési tárgyak formájában megnyilvánuló - fizikai jelenlétet feltételez.

A székhelyáthelyezés témája évek óta napirenden van, és az Európai Bizottság a most készülő hatásvizsgálat eredményeinek ismeretében előreláthatóan valamikor a nyár elején terjeszti elő immár második szövegtervezetét, amely körül nem kis vita várható a tagállamok között. A letelepedés szabadságának elvét egyetlen ország sem vonja kétségbe, de a tagállamok többsége szerint az EK-szerződés vonatkozó 43. és 48. cikkének gyakorlati megvalósításához részletes szabályrendszerre van szükség, amely alapján egyértelműen eldönthető például, hogy székhelyáthelyezés esetén mely tagállam és pontosan mikortól felügyel egy adott társaságot, vagy hogy ez utóbbi hol adózik. Amikor ugyanis ilyen konkrét részletekről esik szó, a legliberálisabbnak mondott britek és hollandok is hezitálni kezdenek.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL