HVG

Összhangban a jegybanki alapkamat 6 százalékról 8 százalékra emelkedésével, tavaly megemelkedtek a lakástámogatási szabályozásban irányadó állampapírhozamok, ezért a bankok egyre nagyobb támogatási összegeket hívhatnak le a Pénzügyminisztériumtól (PM). A költségvetési kifizetést ugyanis a hozamok 60 és 40 százalékában határozza meg a jogszabály, attól függően, hogy a kölcsönt új vagy használt lakáshoz adták.

A hozamemelkedés nyomán azonban nemcsak a büdzsé terhe nő átmenetileg, drágulhatnak a támogatott forinthitelek is. Ezt már csak azért is borítékolni lehet, mert a megemelkedett hozamokkal párhuzamosan tavaly november óta a jogszabályok alapján 1-2 százalékponttal feljebb húzódott a támogatott lakáshitelek eddigi, 7-9 százalékos kamatot és kezelési költséget magában foglaló díjplafonja is, így a bankok több mint egy év óta először drágíthatnak. Azt nehéz megjósolni, hogy a hirdetményeket mikor módosítják, de nem kizárt, hogy már februárban vagy márciusban. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy a hiteldíjat általában a szabályozás által megengedett maximumon meghatározó OTP Bank visszafogja magát. Egyelőre önmegtartóztató a támogatott forinthitelek apostolának számító FHB Jelzálogbank (FHB), legalábbis a HVG-vel azt közölték, a jövő hónapban maradnak a jelenlegi kondíciók. Kérdés, hogy meddig, hiszen a támogatott hitelek után a büdzsébe fizetendő 5 százalékos kamatjáradék-adó az FHB-t sem kíméli, így nem lenne meglepő, ha kompenzációra törekedne.

Akkurátusabban kezelik a kamatokat a pénzintézetek a devizaalapú lakáshiteleknél, amelyeknél fél év óta folyamatosan gyűrűzik át a svájci frank és az euró kamatszint-emelkedése. Talán azért is figyelnek oda jobban a bankok, mert ebben van az igazi üzlet. Devizában ugyanis a támogatott forinthitelek négyszeresét, sőt használt lakások esetében annak majd hétszeresét folyósítják. A nagy iramú bővülés következtében a lakáscélú hiteleknek már közel háromnegyedét piaci feltételekkel, azaz támogatás nélkül vették fel tavaly az ügyfelek - állapította meg legutóbbi jelentésében a lakáshitelpiac 85 százalékát lefedő hitelintézetek adatait összegző DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda. Éppen ezért gondolja Varga Dénes, az iroda vezetője, hogy ha valamikor véget akarna vetni a kormány a támogatott forinthitelek sokat bírált rendszerének, most megtehetné. "Feleslegesen fizetnek ki a büdzséből évi több tízmilliárd forint kamattámogatást, hiszen különösen a használt lakások esetében már nem számít fontos lakáspolitikai eszköznek a támogatott forinthitel" - mondta a HVG-nek Varga. Szerinte gazdaságpolitikai szempontból nincs létjogosultsága ez utóbbi kölcsöntípusnak, hiszen a kihelyezett összeg 2004. április óta havi 5 milliárd forinton stagnál, ráadásul az a devizahitel, amelyet ugyanerre a célra felvehet egy család, a legtöbb esetben még olcsóbb is. "A rendszer fenntartása mellett csak politikai érv szól" - sommázta véleményét. Ezzel tisztában vannak a PM-ben is, bár rögtön a választások után azért megvizsgálták, mit tehetnének.

A jól körülbástyázott szerződések miatt azonban sok lehetőség nem adódik. Szó volt egy olyan megoldásról, hogy a támogatott hiteleket finanszírozó jelzálogleveleket - azok lejárata után - olcsó, a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott állami hitel válthatná fel, de (a jelzálogbankárok minősítése szerint) a piaci folyamatokba beavatkozó, irreálisnak titulált elképzelést egyelőre nem erőltetik.

Már csak azért sem, mert a büdzsé jövendő terhei szempontjából kedvező változásokra is sor kerül (lásd táblázatunkat). Bár átmenetileg a hozamemelkedések rontják a mérleget, a 2003. júniusban, majd decemberben elhatározott szigorításokból az állam az idei év végétől már profitálhat. A támogatásokat visszametsző szabályok ugyanis a módosítások előtt kihelyezett több százmilliárd forint összegű hitelekre csak akkor húzhatók rá, ha lejár az első kamatperiódus, amellyel ketyegni kezdett a hitel, s ez többnyire az első öt év. A 2002-ben folyósított kölcsönök így idén már átárazhatók, megtakarítást hozva a büdzsének, jövőre pedig a 2003-ban kihelyezett kölcsönök kerülnek sorra, ami a hitelek összegét tekintve (lásd ábránkat) jóval nagyobb falat. A lakáshiteladósok számára viszont rossz hír, hogy az első kamatperiódus leteltével nőhetnek a sokak által bebetonozottnak hitt hitelkamatok is, ha azok a kölcsön felvételekor nem érték el a díjmaximumot. Márpedig erre - talán csak az OTP Bankot kivéve - mindenhol volt példa.

PAPP EMÍLIA